Belföld

Felsőoktatási törvény: csütörtököt mondott a minisztérium

Csütörtökön lesz csak megismerhető a felsőoktatási törvény koncepciója – derült ki a javaslatot bemutató sajtótájékoztatón. Az utóvizsgák maximális száma 4 és 6 között lesz, a bolognai rendszer fellazul a koncepció szándéka szerint.

Csütörtöktől lesz megismerhető a felsőoktatási törvény koncepciója a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján, ám ez csak – ha elkészül és elfogadják – kerettörvény lesz, a részleteket kormányrendelet fogja szabályozni – tudtuk meg többek között Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.

“Ami eddig napvilágot látott a felsőoktatási koncepcióról, nem az, amit most bemutatunk” – közölte az oktatási államtitkár. Eddig azért nem nyilatkoztak róla, mert dolgoztak – tette hozzá Hoffmann Rózsa. “Türelmet kértünk, mert különben elveszítjük a fonalat” – mondta. Csütörtöktől nyilvánossá válik, szakmai testületek, fórumok elé kerül, egy hónapon keresztül bárki elmondhatja a véleményét róla. Januárban kerül a koncepció a kormány elé, ezután indul a hivatalos egyeztetés a pártokkal, bizottságokkal. Leghamarabb áprilisban vitázik róla a Parlament, és szeptemberre szavazhatják meg a törvényt.

A konkrét szöveg ugyan még nem látható, annyi azonban kiderült, hogy a felsőoktatásban nőni fog az állam szerepvállalása, ám Hoffmann Rózsa megnyugtatta a sajtó képviselőit: az intézményi autonómia nem fog sérülni.

Különbség egyetem és főiskola között

Egyértelművé teszik a főiskolák és egyetemek közti különbséget. Ennek az az oka, hogy növelni akarják a képzés minőségét. Dux László, a felsőoktatásért felelős államtitkár elmondta: az elmúlt években homogenitás jellemezte a felsőoktatást, jó főiskolák gyenge egyetemekké váltak, erős egyetemek pedig olyan tanfolyamokat kényszerültek indítani, amelyek középiskolás színvonalúak voltak.

Világosan kell látni, mi a célja az adott intézménynek. Épp ezért 6-8-10 olyan egyetemre van szükség Magyarországon, amelyeknek a képzése, a kutatóhelyei nemzetközi porondon is megállják a helyüket, felveszik a versenyt a külföldi elitegyetemekkel. A főiskolák pedig a helyi szakemberszükségletet látnák el – tette hozzá Dux.

A minőségi felsőoktatást a finanszírozással is inspirálnák: ahol elismert kutatások folynak, versenyképes doktori iskola működik, annak az intézménynek támogatást adnának. Emellett a gazdasági élet szereplőire is számítanak, például laborok vagy műszerek támogatásával szállhatnának be a képzésbe.

Visszatérnek Bologna alapjaihoz

A bolognai rendszernek eredetileg az a célja, hogy megteremtse az átjárhatóságot a hazai és nemzetközi egyetemek között. A kétciklusú képzés rákényszerítése a magyar felsőoktatásra azonban nem ezt eredményezte – állítja a felsőoktatási államtitkár.

Az új törvény szerint a bolognai rendszert csak azokon a szakokon tennék kötelezővé, ahol bevált. Emellett új elem lenne, hogy a felsőoktatási intézmények lehetőséget kapnának, hogy maguk döntsenek arról, alkalmazzák-e.

A pedagógusképzés biztosan e rendszeren kívüli lesz, 5 éves képzés és 1 év tanítási gyakorlat lesz szükséges a diploma megszerzéséhez. Emellett tervezik egy “pedagógus életpálya modell” törvény megalkotását is, hogy újra vonzó legyen a tanári szakma. Dux László szerint erre égető szükség van, ugyanis az idén 33 kémia-, fizika- és biológiatanárt iskoláztak be, miközben 600-700 ilyen szakos pedagógus megy nyugdíjba egy évben.

Kevesebb pótvizsga, és másféle érettségi lesz

A korábban napvilágot látott hírek – miszerint a hallgatóknak csak véleményezési joga lesz – nem igazak – mondta Hoffmann Rózsa. Mint fogalmazott: “Nagyon sok kérdésben” megmarad a hallgatók egyetértési joga, ám kisebb arányban lesz beleszólása a felsőoktatási ügyekbe a hallgatói önkormányzatoknak.

Korábban a hallgatók érdekképviseletei tiltakoztak azon elképzelés miatt, hogy a jövőben legfeljebb négy vizsgaalkalmuk lesz egy-egy tárgy teljesítésére, a sikertelen vizsgák után pedig kizárnák őket a felsőoktatási intézményükből. Az új koncepció szerint 4-6 alkalommal lenne utóvizsgára lehetőség, a pontos szám vélhetően a csütörtökön nyilvánosságra kerülő koncepcióból derül majd ki.

Az érettségi rendszerét is teljesen átalakítják, még nem nyilvános az új közoktatási törvény erre vonatkozó része, ám Hoffmann Rózsa annyit közölt, hogy a felsőoktatásba való bejutáshoz kötelezően két emelt szintű érettségi kell majd. Egy a megpályázott szakhoz kapcsolódó, egy pedig egy szabadon választott tantárgyból. Az államtitkár asszony ezt azzal magyarázta: ebből kiderül, hogy valaki tud-e, képes-e tanulni, és nem csak egyetlen területen kiemelkedő a tudása. Azaz nem szeretnének szakbarbárokat nevelni. Maga az emelt szintű érettségi is átalakul, de erről még nem tudtunk meg részleteket. Az olyan szakokon, ahol emberekkel kell foglalkozni – például az orvosi pályán – valószínűleg visszahozzák a szóbeli felvételit is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik