Akár éves, akár napi ciklusokról van szó, életünket még most, a modern korban is a Nap járása határozza meg. A napfény számos élettani folyamatunkra gyakorol alapvető hatást, miközben a mindennapi tevékenységünket is befolyásolja. Az évente kétszer esedékes óraátállítás természetellenes, az átállás szinte mindenkit megvisel, szervezetünk nem hagyja panasz nélkül, ha mesterségesen kizökkentjük a ritmusából.
Vasárnap tekerünk
Ma már korábban hangsúlyozott gazdasági haszna is a múlté, a lakosság nyomására az Európai Unió el is határozta eltörlését, ám a gyakorlatban eddig semmi nem történt ennek érdekében. Így aztán október utolsó vasárnapján,
Ez a téli időszámítás, a „normális idő”, annak idején ugyanis a március utolsó vasárnapján kezdődő nyári időszámítás bevezetése jelentette az újdonságot. Az óra mutatóinak tekergetése miatt a napkelte és a napnyugta is egy-egy órával korábbra kerül, a szombati 07:18 és 17:37-ről 06:17, illetve 16:35-re.
Ahogy haladunk a december 21-én esedékes téli napfordulóhoz, egyre csökken a nappal időtartama, napkelte és napnyugat közelít egymáshoz, a „legsötétebb napon” alig több mint nyolc órán át láthatjuk csillagunkat, amely már 16 óra előtt pár perccel lenyugszik a nyugati horizonton.
A téli az igazi
A nyári időszámítás bevezetése egyébként ötletként először a XVIII. században vetődött fel, majd a két világháború idején realizálódott: a hadigazdaságnak tényleg jelentős spórolást jelentett, hogy az emberek napi ritmusa jobban alkalmazkodott a világos és sötét periódus változásához.
A század közepén aztán a világ legtöbb országában áttértek a téli és nyári időszámítás váltogatására, amitől most már szabadulnánk; immár gazdasági haszna sincs. A kérdés csak az, melyiket válasszuk, a hurráoptimizmus nyilván a nyárit, mert akkor „tovább van világos”.
A tudomány azonban egyértelműen a téli mellett teszi le a voksát, mert ez a természet ritmusa, amiben kifejlődtünk, illetve a természetes fény sokkal fontosabb a reggeli, napindító szakaszban, mint késő délután, este.
