Szakértők egy csoportja a Nagy-Britannia Pompejijeként ismert ősi településnél folytatott feltárást – írja a BBC. A kutatók az ásatáson többek között olyan gyöngyökre bukkantak, amelyek alapanyaga a mai Irán területéről származhat.
A nagyjából 3000 éves falu egy tűzvészben pusztult el, a katasztrófa ugyanakkor lenyűgöző állapotban konzerválta a leleteket. Hasonló történt az olaszországi Pompeji esetében – az ókori várost a Vezúv semmisítette meg, vulkáni anyag egyben meg is őrizte a környezetet.
A Must Farmnak nevezett angliai lelőhelyen a közelmúltban többek között üveg-, borostyán-, fajansz- és óngyöngyöket találtak. Alison Sheridan ékszerszakértő szerint a tárgyak fantasztikusak, és a település kozmopolita kapcsolatairól árulkodnak.
A gyöngyök egy része bizonyára Észak-Britanniából, sőt talán Írországból származik, míg az üveg igen messziről, a tengeren túlról
– nyilatkozta a kutató.
A falvat nagyjából tíz, folyóra épített, cölöpökön álló körház alkotta, az első maradványokat 2015 és 2016 során fedezték fel. A helyszínen 50-60 ember élhetett, a település időszámítás előtt 850 környékén pusztulhatott el: a lángok miatt a struktúrák, holttestek és tárgyak az iszapba merültek. Hogy mi okozta a tüzet, azt nem tudni.
A kutatók a közelmúltban beszámolót tettek közzé a helyi leletek elemzéséről. Julian Henderson, a Nottinghami Egyetem munkatársa arra a következtetésre jutott, hogy 48 helyi üveggyöngy elkészítéséhez használt alapanyag valószínűleg a mai Irán területéről származik, míg a 49.-é Egyiptomból.
Egy 23 milliméter hosszú, könnycsepp alakú üvegtárgyat is találtak, amelyről úgy vélik, hogy az üveggyártás mellékterméke. A tárgy egyedülálló a korabeli britanniai leletek között.
A kutatók egy borostyángyöngyöt is felfedeztek, ami szintén izgalmas, mivel az anyag általában elég a tüzekben. A csapat szerint a borostyán Skandináviából érkezhetett, és Írországban hozták létre belőle a gyöngyöt. A fajanszgyöngy ugyancsak figyelemreméltó, ez az egyetlen ismert példa a késő bronzkori Britanniából.
