A kínai nagy falat azért kezdték el építeni az ókorban, hogy védelmet nyújtson az idegen népekkel szemben. A modern időkben Kínának új ellenséggel, a globális felmelegedéssel kell szembenéznie. Vajon egy újabb nagy fel megóvhatja a part menti vidékeket? – teszi fel a kérdést az IFLScience.
1880 óta a globális tengerszint nagyjából 24 centiméterrel emelkedett az éghajlati átalakulás miatt, a jelenség hátterében a sarkvidéki olvadás, valamint az óceánvíz hőtágulása áll. A folyamat Kína partvidékét különösen veszélyezteti, a térség számos gazdaságilag fontos, rendkívül népes városnak ad otthont.
Egyes települések már most elkezdtek berendezkedni a megváltozó körülményekre, vízelvezető rendszereket, mesterséges vizes élőhelyeket és föld alatti tárolókat alakítva ki. A szakértők azt is javasolták, hogy a Huangpu folyó torkolatánál egy mozgatható gátrendszert kellene építeni Sanghaj védelmére, hasonlót, mint amilyen a Londont védő Temze-gát. A terv évtizedekkel ezelőtt felmerült, de egyelőre kevés előrelépés történt.
Bár Kína a második világháború óta több tengeri falszakaszt is felemelt, ezek nem elegendőek a tengerszint emelkedése ellen. A régi rendszer fejlesztése érdekében jelenleg egy 430 kilométer hosszú hálózat megalkotásán dolgoznak, az elkövetkező évtizedekben pedig a falrendszer még nagyobbá válhat.
Nem Kína az egyetlen ázsiai ország, amely hasonló módon próbál védekezni. Az indiai Jakartánál már 2014 óta építenek egy tengeri falat, amely 2030-ra 46 kilométeres lehet. A várost a süllyedés rendkívüli módon fenyegeti.
