Tudomány

Magyarok nélkül talán nem létezne atombomba

Universal History Archive / Getty Images
Universal History Archive / Getty Images

Albert Einstein 84 éve, 1939. augusztus 2-án írta alá azt a levelet, amelyet az Egyesült Államokban dolgozó magyar fizikusokkal, Wigner Jenővel, Teller Edével és Szilárd Leóval közösen fogalmazott meg. Ez a levél hívta fel Franklin D. Roosevelt amerikai elnök figyelmét arra, hogy a náci Németország hamarosan képes lehet nukleáris fegyver előállítására, és vezetett az amerikai atombomba kifejlesztésére irányuló Manhattan-terv elindításához – írja a Múlt-kor.

Levél az elnökhöz

Otto Hahn, Lise Meitner és Fritz Strassman német tudósok 1939 januárjában jelentették be, hogy sikerült végrehajtaniuk az első atomrombolást. Szilárd Leó pontosan tudta, hogy ezzel karnyújtásnyi közelségbe került egy minden addiginál pusztítóbb erejű bomba előállítása.

Szilárd tartott attól, hogy az atombomba a világuralomra törő nácik kezébe kerül, ezért azt javasolta tudóstársainak: ne publikálják kutatási eredményeiket, nehogy bármely közlemény segítséget nyújtson a németeknek. A magyar tudós az amerikai kormány figyelmét is fel akarta hívni a veszélyre, ezért Wigner Jenővel és Tellert Edével felkereste Albert Einsteint, és ismertette vele a láncreakció működését, valamint az atombombában való felhasználásának lehetőségét.

Erre nem is gondoltam

– mondta Einstein válaszul, később pedig megírt egy Roosevelt elnöknek szóló levelet.

Az 1939. augusztus 2-i keltezésű levélben felhívták az elnök figyelmét az uránban rejlő katonai lehetőségekre és arra a tényre, hogy a németek valószínűleg már dolgoznak az atombombán. Ugyanakkor arra is kérték, hogy jelentős anyagi bázis megteremtésével, nagyobb mennyiségű uránérc behozatalával, az annak feldolgozásához szükséges berendezések beszerzésével segítsen az atomkutatók közötti szoros együttműködés megteremtésében.

Elindul a Manhattan-terv

A levél a második világháború kitörése miatt csak két hónap múlva, október 11-én került az elnök kezébe. Roosevelt azonnal jóváhagyta az Uránium Bizottság létrehozását, s a testület hatezer dollárt szavazott meg az atomenergia-program elindítására.

Sokak szerint Einstein (és Szilárd Leó) levele volt a kiindulópontja az atomfegyver kifejlesztésére 1942-ben létrehozott Manhattan-tervnek. Einstein maga soha nem volt részese sem a Manhattan-tervnek, sem az atombomba kifejlesztésének, sőt később „élete legnagyobb hibájának” nevezte a levél aláírását. A német kapituláció után Szilárd Leóval együtt már az atombomba bevetésének szükségtelenségére figyelmeztette az amerikai kormányt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik