Több ezer macska pusztult el Cipruson a macska koronavírus (FCoV) egy új, virulensebb törzse miatt – írja a The Guardian. Eközben Lengyelországban is nagy számban hullnak a macskák a H5N1 madárinfluenza következtében.
Bár a koronavírusokra a közvélemény igazán a Covid-19-et okozó SARS-CoV-2 kapcsán figyelt fel, a kórokozók ezen csoportját régóta vizsgálják a szakemberek. A koronavírusok családjának számos faja van, amelyek elterjedtek a madarak és az emlősök, így az emberek körében.
A kórokozó számos régióban jelen van.
A vírus jellemzően enyhe emésztési gondokat idéz elő az állatoknál, de vezethet fertőző hashártyagyulladásához (FIP) is, amelybe akár bele is pusztulhat a macska. Míg Cipruson 2021-ben három, 2022-ben pedig négy FIP-es esetet dokumentáltak PCR-teszttel, addig csak 2023 januárjában 98-at.
Dinosz Ajiomamitisz, a ciprusi Macskavédelmi és Jóléti Társaság elnöke múlt héten bejelentette: a becslések alapján idén már mintegy 300 ezer példány pusztulhatott el a fertőző hashártyagyulladás miatt, később azonban pontosított. A szigeten korábban mintegy egymillió kóbor macska élt, a durva becslés szerint 20-30 százalékuk veszhetett el az utóbbi időkben.
Több ezer állat pusztulhatott el
„Még nem igazoltuk ezeket a számokat” – mondta Dr. Charalampos Attipa, az Edinburghi Egyetem munkatársa, a járványt vizsgáló tudósok egyike. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az esetek száma évről évre 40-szeresére nőtt.
Minden bizonnyal ezres nagyságrendű a szám, de pontosabbat nehéz mondani
– tette hozzá.
A kutató szerint a helyzet aggasztó, és egy új, virulensebb törzs állhat a háttérben. Az edinburghi csoport genomszekvenálással igyekszik meghatározni, hogy a vírus mutálódott-e. Mivel a macskákat is érintheti a Covid-19, sok egyed hordozhat új antitesteket, amelyek a korábban meglévő koronavírus evolúcióját is elősegíthetik.
Libanonban, Törökországban és Izraelben szintén nagy a kóbor macskák populációja. Attipa szerint a helyi állatorvosok anekdotikusan hasonló növekedést jelentettek, az Egyesült Királyságban vagy Európában viszont nincs bizonyíték hasonló trendre.
A FIP egyébként kezelhető, igaz, a terápia meglehetősen drága, több százezer forintba kerül. A betegség terjedése azokban a térségekben gyorsabb, ahol sok a kóbor állat.