Tudomány

Így halt meg Kálvin János

Fondo Antiguo de la Biblioteca de la Universidad de Sevilla
Fondo Antiguo de la Biblioteca de la Universidad de Sevilla

Kálvin János a franciaországi Noyonban született 1509. július 10-én. Ügyvéd apja papnak szánta, de ő inkább jogi doktorátust szerzett. Európa ekkoriban a reformáció lázában égett, Kálvin is megismerkedett Luther és a francia vallásreformátor, Jacques Lefévre tanaival – írja a Múlt-kor.hu. Teológiai reformjának legfontosabb gondolata Jézus Krisztus személyének középpontba állítása volt, akinek megismerése tanítása szerint egyedül a Szentírás (Sola Scriptura), a szuverén Isten kijelentése által lehetséges. Az Ószövetség és Újszövetség szorosan egymásra épül, mindkettő Jézus Krisztusról, az isteni kegyelemről, Istennek az emberrel kötött szövetségéről szól.

Célja az volt, hogy humanista módszerekkel feltárja a kereszténység eredeti, bibliai értelmét.

Kálvin átvette Luther tanait az eredendő bűnről, a Szentírás és az isteni kegyelem fontosságáról, a hit általi megigazulásról, az eleve elrendelésről, ám Luthernél közelebb állt a régi egyházhoz, a papok tekintélyét vallotta a hívők felett. A politikában konzervatív volt, a hatalom iránti engedelmességet hirdette, a monarchiánál a köztársaságot mégis többre tartotta. Az államtól nemcsak rendet várt, hanem a társadalom jólétével való törődést is, vezetése alatt Genf más egyházak modellje lett; rendszerét és a református egyházat kálvinizmus néven is szokás emlegetni. Azzal is hatott a nyugati kultúrára, hogy etikája ideológiai alapot biztosított a kapitalizmus fejlődéséhez.

Kálvin tuberkulózisban szenvedett és több más kór is kínozta, puritán életmódja, a túlzott böjtölés miatt állandó fejfájás is gyötörte. 1564. május 27-én hunyt el, végrendelete szerint Genfben, jeltelen sírban temették el, feltételezett nyughelyén emléktábla áll.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik