Tudomány

Így gyilkolták meg Fráter Györgyöt

Utyesenovics Martinuzzi György, ismertebb nevén Fráter György horvát kisnemesi szülők gyermeke volt, akik már 10 esztendős korában, 1492-ben Corvin János szolgálatába adták fiukat. A herceg halála után Szapolyai István nádor özvegyéhez, majd az ifjú Szapolyai János vajdához került. Előbb katonai pályára lépett, hamarosan azonban otthagyta Erdélyt, és a sajóládi pálos rendházba vonult vissza, ahol már novíciusként is kitűnt eszével és műveltségével – írja a Rubicon.hu.

Országegyesítés

Immár fráter Györgyként, 1527-ben tért vissza Szapolyai szolgálatába, aki ekkor már Magyarország királya volt. Tehetségének köszönhetően hamarosan az uralkodó legfőbb tanácsadója lett, aki kincstartói, főkancellári, majd 1534-ben váradi püspöki méltóságba helyezte a szerzetest. Fráter kulcsszerepet játszott Ferdinánd és János király egyezkedéseiben, így az 1538-as váradi béke megkötésében is, más kérdés, hogy Szapolyai János Zsigmond születése után ő sem ragaszkodott annak betartásához.

György barát az uralkodó 1540-ben bekövetkező halálával a csecsemő trónörökös gyámja és az ország kormányzója lett, ebben a minőségében pedig főszerepet játszott a Roggendorf generális által ostromolt Buda sikeres védelmében. Később aztán némiképp joggal érzett felelősséget – egészen élete végéig – Buda 1541-es elvesztéséért, bűntudata pedig arra sarkallta, hogy már 1541 decemberében szerződést kössön Ferdinánd követeivel az országegyesítésről.

Wikipedia Fráter György meggyilkolása

A Habsburg uralkodónak azonban nem volt kellő ereje ehhez, így Fráter György nekilátott a keleti országrész, a későbbi Erdélyi Fejedelemség önálló államszervezetének kiépítéséhez. A függetlenség útját járva ugyanakkor az ország újraegyesítését sem adta fel. Miután sikerült az özvegy királynét távozásra bírnia, 1551-ben úgy tűnt, sikerrel is járt, az ország újraegyesítése látszólag megvalósult.

Árulónak vélték

Eközben – már Ferdinánd alattvalójaként – gyorsan emelkedett a ranglétrán, hiszen az uralkodó őt nevezte ki erdélyi vajdának, 1551 augusztusára pedig a bíborosi kalapot is kijárta számára III. Gyula pápánál. Ez a szívélyes viszony aztán az ősz során tovaszállt, ugyanis Fráter György meglehetősen gyanús játékot űzött a törökkel: mindenekelőtt megküldte a Portának az évi adót, Lippa ostrománál pedig szabad elvonulást biztosított, és ajándékokat adott a várőrségnek.

A 9000 főnyi Habsburg katonaság vezetője, Castaldo tábornok – és az ő jelentései nyomán Ferdinánd is – meg volt győződve arról, hogy Fráter György kettős játékot játszik, és hatalma biztosítására törekszik, ezért az év végére terv született a bíboros félreállítására. Castaldo leveleinek hatására a király jóváhagyta a klerikus meggyilkolását, akivel a tábornok megbízásából 1551. december 17-én Marco Aurelio Ferrari nevű titkára végzett az alvinci kastélyban.

A későbbi beszámolók szerint György barát halálát lövések és tőrdöfések okozták, gyilkosa pedig egyik fülét is levágta, hogy ezzel bizonyítsa a szörnyű tett végrehajtását Ferdinándnak.

Fráter György eztán 70 napig feküdt temetetlenül, testét csak 1552 februárjában helyezték végső nyugalomra.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik