A helyi hatóságok csütörtökön jelentették be, hogy a koronavírus új variánsát fedezték fel Dél-Afrikában, a neve B.1.1.529 vagy Nu-variáns. Tulio de Oliveira virológus szerint az új változat aggodalomra ad okot, mert több mint harminc mutációval rendelkezik, amelyek szokatlan mintázatba rendeződtek. Pénteken délután az Európai Unióba is megérkezett a mutáns: Belgium jelentette, hogy találtak ezzel a változattal fertőzött beteget.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Mit tudunk az új változatról? Dr. Kemenesi Gábor virológust, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont munkatársát kérdeztük.
Szupermutáns, de pánikra nincs ok
Nagyon különleges variációról van szó, a már említett „32 mutáció” egyrészt extrém sok, másrészt mind a tüskefehérjét érinti. Ez pedig azért rossz hír, mert a tüskefehérje elsődleges fontosságú a vírus terjedése és működése szempontjából: befolyásolja többek között a vakcinák hatásosságát, a szervezet immunválaszát, a vírus megtapadását a sejteken, és még hosszan sorolhatnánk.
Számos mutáció ami most a Nu variánsban benne van, eddig elszórva jelent meg egy-egy változaton, most viszont egyetlen típusban egyesülnek. Nem túlzás rá a szupermutáns megnevezés
– mondja a 24.hu-nak a szakember.
Rossz hír, hogy a külön-külön már ismert eltérések mellett megvannak benne olyan változatok is, amelyeket eddig csak kísérleti úton jelzett a tudomány, és amelyeket nyilván jó lett volna elkerülni a gyakorlatban. Kutatói körökben nagy aggodalom övezi, és a világ minden táján hatalmas lendülettel vizsgálják.
Nagyon fontos viszont kiemelni, hogy a „kutatói aggodalom” világjárvány idején nem példa nélküli, laikusként ettől még nem kell megijedni. Rengeteg a megválaszolatlan kérdés, amelyekre ha kedvező válasz születik, az egész „B.1.1.529” tudománytörténeti érdekességként válik a múltunk részévé. Nézzük, hogy mit tudunk, és mit kell kideríteni.
A legfontosabb kérdések
Először is ismerjük a szerkezetét, a begyűjtött változásokat és egyelőre úgy tűnik, hogy fertőzőképesebb a deltánál. Jó hír, hogy már most létezik olyan PCR-eljárás, amivel gyorsan kimutatható. A következő szint legfőbb kérdése az, mennyire hatékonyan terjed, és képes lehet-e más variánsok kiszorításával dominánssá válni a világban.
A harmadik szint a megfigyelés, perdöntő kérdés ugyanis, hogy a B.1.1.529 hordozta konstelláció a gyakorlatban milyen hatású. Mennyire súlyos betegséget okoz? Képes-e, és ha igen, milyen módon és mely pontokon „kijátszani” a vakcinák és az immunrendszer védelmét? Milyen a fertőzőképessége valós élethelyzetekben – sorolja a legfontosabbakat Kemenesi Gábor.
Amíg pedig a kockázatokat sem ismerjük pontosan, negyedik lépésként mindenképpen meg kell próbálni „kint tartani”. Izrael például azonnali hatállyal utazási korlátozásokat rendelt el több afrikai országgal szemben.
Emberben alakulhatott ki
Érdekes az is, vajon hogyan jelenhetett meg derült égből villámcsapásként ez a szupermutáns? Egyrészt nem volt teljesen váratlan, utaltunk már rá, hogy különböző modelleknek, kísérleteknek köszönhetően rengeteg lehetséges forgatókönyvet ismerünk. Jelen esetnél felmerült, hogy humán koronavírus átugrott egy állatba, majd onnan tovább mutálódva ismét embereket fertőző formára váltott.
Ennek ellent mond, hogy a B.1.1.529 RNS-ében található egy emberigenom-szerű szakasz, ami emberi eredetre utal
– jegyzi meg a szakember.
Hozzáteszi: nem ördögtől való, a vírusok gyakran gyűjtenek be humán szekvenciákat. Talán egy HIV-fertőzött egyén szervezetében sokáig keringve, perzisztens fertőzésként folyamatosan változva alakult ki – de lehet, hogy soha nem fogjuk megtudni.
Egyelőre ennél többet nem mondhatunk az új mutánsról, Kemenesi Gábor megismétli: jelenleg a kutatáson van a hangsúly, laikusként még korai aggódni, a legfontosabb most a negyedik hullám elleni védekezés. Hosszabb távon pedig ez az eset nagyon szépen rávilágít a tényre, miszerint a koronavírust addig nem győzzük le, míg a világ bármely pontján maradnak átoltatlan régiók. Ezek a kórokozó boszorkánykonyhái, ilyen helyekről számíthatunk újabb és újabb meglepetésekre.
