Tudomány

Ősi rokonunk lábnyomaira bukkantak

Mintegy 6 millió éves, valamilyen emberfélétől, azaz hominidától származó lábnyomokat találtak Krétán – írja az MTI. Ezek a legősibb ilyen típusú maradványok.

A nyomok Trakhilosz közelében, a fosszilizálódott tengerparti üledékben konzerválódtak. A felfedezésről először 2017-ben számoltak be, geofizikai és mikropaleontológiai módszerekkel viszont csak most sikerült megállapítani a korukat.

Uwe Kirscher, a Tübingeni Egyetem munkatársa és kollégái tanulmányukban azt írják, a leletek 6,05 millió évesek.

A több mint 50 lábnyom a legrégebbi ismert bizonyíték arra, hogy egy faj az emberéhez hasonló lábon járjon.

John Elk III / Getty Images Illusztráció.

A nyomok majdnem 2,5 millió évvel régebbiek, mint azok, amelyeket a tanzániai Laetoliban találtak, és az Australopithecus afarensisnek tulajdonítanak. A trakhiloszi maradványok azonos korúak, mint a felegyenesedve járó Orrorin tugenensis emberféle Kenyában feltárt kövületei. „Ehhez a fajhoz köthetően azonban eddig csak combcsontot találtak, a lábfej csontjait és lábnyomokat nem” – mondta Kirscher.

A krétai maradványok segíthetnek jobban megérteni a felegyenesedve járás evolúcióját. Per Ahlberg, az Uppsalai Egyetem szakértője és a tanulmány társszerzője szerint az ilyen járásra használt legkorábbi hominida láb talppárnával, erőteljes nagyujjal és egyre kisebb párhuzamos oldalsó ujjakkal rendelkezett. A talp rövidebb, mint az Australopithecusé, a boltozat pedig még nem hangsúlyos, a sarok keskenyebb.

6 millió évvel ezelőtt Krétát és Görögország szárazföldi részét összekötötte a Peloponnészoszi-félsziget. Böhme szerint nem kizárható, hogy kapcsolat van a lábnyomokat hátrahagyó emberféle és a kutatócsoportjuk által néhány évvel ezelőtt azonosított hominida, a Graecopithecus freybergi között, amelynek fosszíliáit 7,2 millió éves üledékben találták meg 250 kilométerrel távolabb, Athénban.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik