Tim Waters, a Las Vegas-i Nevadai Egyetem (UNLV) munkatársa és kollégái új tanulmányukban olyan cunamiszerű struktúrákat mutatnak be, amelyek szupermasszív fekete lyukak körül jöhetnek létre – írja a Live Science. Az ilyen szökőár olyan gázból állhat, amely meg tudott szökni az objektum extrém gravitációja elől.
A szakértők számítógépes szimulációval modellezték a szupermasszív fekete lyukak környezetét.
Daniel Proga, a UNLV kutatója szerint a földi jelenségeket olyan fizika törvények szabályozzák, amelyek megmagyarázhatják a világűrben zajló folyamatokat is.
A szupermasszív fekete lyukakat gyakran gázból álló korong veszi körül, amely táplálja őket. Az ilyen objektumokat aktív galaxismagnak nevezik, és igen erős a sugárzásuk, többek között röntgentartományban.
Részben ezen sugárzás hatására jönnek létre azok a szelek, amelyek belülről kifele haladva úgynevezett kiáramlást idéznek elő. A röntgenkibocsátás vizsgálata azért is fontos, mert segítségével fel lehet mérni az objektumok körüli sűrűbb régiókat, a felhőket. Waters szerint ezek a felhők tízszer melegebbek, mint a Nap felszíne, és a napszél sebességével mozognak, így meglehetősen egzotikus objektumoknak számítanak.
Az új szimuláció alapján a fekete lyukaktól távolabb a korong anyaga képes falakat kialakítani, ezeket pedig a kiáramlások megmozgatják, és létrejönnek a szökőárra hasonlító struktúrák. Amikor egy cunami megszületik, már nem hat rá a szupermasszív fekete lyuk gravitációja. Bár űreszközökkel egyelőre lehetetlen megfigyelni az ilyen szökőárakat, a kutatók bíznak benne, hogy a technológia fejlődésével idővel megpillantják majd őket.
