2014-ben a csillagászok izgatottan várták, hogy a G2 jelű gázfelhő belehulljon a Tejútrendszer magjában található szupermasszív fekete lyukba. Az esemény azonban elmaradt, a G2 sértetlenül haladt el az objektum mellett. A kutatókat meglepte a felhő megmenekülése, amely a fekete lyukak tulajdonságait ismerve szinte lehetetlennek tűnt.
Szakértők egy csoportja most magyarázatot találhatott a jelenségre – írja a Live Science.
A csillagászok régóta feltételezik, hogy a Tejútrendszer magjában egy szupermasszív feket lyuk van, amelyet Sagittarius A*-nak neveznek. Magát a fekete lyukat egyelőre lehetetlen megfigyelni, mivel minden sugárzást elnyel, a környező, úgynevezett S-csillagok és egyéb objektumok mozgása alapján ugyanakkor következtetni lehet tulajdonságaira. A legvalószínűbb forgatókönyv alapján a Sagittarius A* egy 4 millió naptömegű fekete lyuk.
A G2 megmenekülésével kapcsolatban már több elmélet is született, a legelfogadottabb szerint a G2 nem egy átlagos felhő, belsejében egy vagy két csillag lehet, melyeknek gravitációja egyben tartotta a gázt. Egy radikálisabb hipotézis alapján viszont a szupermasszív fekete lyuk valójában egy sötét anyagból álló objektum.
A sötét anyag olyan anyagfajta, amelyet mai műszereinkkel közvetlenül nem tudunk vizsgálni, a gravitációs hatása alapján azonban következtetni lehet jelenlétére. Elképzelhető, hogy a sötét anyagot egy eddig ismeretlen részecske, a fermionok közé tartozó darkínó alkotja. Elvileg a hasonló részecskék egy bizonyos mennyiségig felhalmozódhatnak egy-egy galaxis közepén.
Eduar Antonio Becerra-Vergara, az olaszországi Nemzetközi Relativisztikus Asztrofizikai Központ munkatársa és kollégái szerint egy ilyen, darkínókból álló gömb lehet a Tejútrendszer magjában is. Az objektumnak valamivel kisebb lehet a tömegvonzása, ami megmagyarázhatja, hogy a G2 miként kerülte el a pusztulást. A kutatók úgy vélik, hogy elméletük az S-csillagok mozgásával is összhangban van.
Érdemes kiemelni, hogy Becerra-Vergaráék hipotézise szélsőséges. Remélhetőleg a későbbi megfigyeléseknek köszönhetően egyértelműen kiderül majd, mi is bujkál galaxisunk közepén.