Tudomány

Pókevéssel akarták megölni magukat

Korábban a témában:

A pókokat övező félelem és undor nem új jelenség, ám a nyolclábúakkal kapcsolatban elődeinknek még hiedelmeikkel is meg kellett küzdeniük a nyolclábúakkal kapcsolatban. A középkorban az orvostudomány ugyan a pókhálót lázcsillapításra és sebgyógyításra alkalmazta, egyes teológusok szerint pedig az emberek példát vehetnének a pókok szorgalmáról, de a negatív képzettársítások bőven felülírták ezeket.

Halálosnak gondolták

A Múlt-kor.hu cikkéből kiderül, hogy például az ördöggel is kapcsolatba hozták őket, miszerint az úgy csábítja bűnbe az embert, ahogy a pók „hálózza be” a csapdájába esett legyet. A fizikai érintkezést pedig akkor is halálos veszélynek tekintették, ha Európában már akkor sem éltek az emberre komolyabb fenyegetést jelentő ízeltlábúak.

A középkori elképzelés szerint ugyanis aki lenyel egy pókot, az belehal, de legalábbis súlyos betegségbe esik.

Annyira komolyan vették, hogy sokan próbáltak pókevéssel öngyilkosságot elkövetni.

Ami pedig a lelkiséget illeti, több olyan történet is ismert, amikor az ördög próbálkozásait az Isteni hatalom ellen pap és pók találkozása ültette át a gyakorlatba.

Pók pottyan a miseborba

A leghíresebb talán a később Magdeburgi Szent Norbert néven ismert pap esete, aki épp misét celebrált egy kriptában, amikor váratlanul egy jókora pók esett a miseborba. Norbert ezt látta, és igencsak megijedt, végül bátorsága kerekedett felül, és amikor amikor arra került sor, kiitta a kupa tartalmát. A mise végeztével az oltár előtt maradt, imádkozva Istenre bízta sorsát: elkezdett viszketni az orra, majd ahogy megvakarta tüsszögni kezdett, és a pók az orrlyukán keresztül távozott.

Nem egyedi esetről van szó, számos szent papról írták az idők során, hogy ugyanezen dilemmával kerültek szembe celebrálás közben. A pókoktól való megszabadulás módja változó: van, amikor a viszkető bőrön át másznak elő, vagy különböző testtájakon keletkező kelésekből, illetőleg véreztetéskor a seben át távoznak.

Átlényegülés

Az ilyen esetek azonban nem kizárólag a szent életű klerikusokkal esetek meg, és a kérdést, hogy mi a teendő, ha egy pók vagy egyéb állat (például egy légy) a megszentelt borba esik, komoly írásokban taglalta több egyházfi.

Aggodalmuk fő forrása a transzszubsztanciációban (átlényegülésben) való hitből fakadt: ha a bor a megszenteléssel valóban átváltozik Jézus vérévé, a bele eső állatot nem szabad egyszerűen kiszedni vagy kitessékelni onnan, és eldobni vagy útjára engedni. Egyes magas rangú klerikusok ezért azt javasolták, az idegen testet a borral együtt le kell nyelni, bármennyire kellemetlen vagy kockázatos is.

Kiemelt kép: Yuri KADOBNOV / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.