Tudomány koronavírus

Koronavírus: előny a magyarok sokszínűsége

Olyan emberek utódai vagyunk, akik kórokozók százaival szemben is talpon maradtak, a magyar lakosságra is jellemző genetikai sokszínűség további előny. Amiből viszont nagyon gyorsan hátrányt kovácsol az elhízás, a mozgásszegény életmód, a dohányzás, a feldolgozatlan stressz, a depresszió, vagyis mi magunk.

A globálissá vált koronavírus-járvány ellen három eszközzel tehet az emberiség: a gyógyítást lehetővé tevő gyógyszerekkel, a megelőzést szolgáló vakcinával, illetve a fertőzöttek lehetőség szerinti legtökéletesebb elkülönítésével.

Hiába dolgozik a világ megfeszített erővel, az oltóanyag legkorábban 2021-ben állhat készen, a gyógyszer kifejlesztése még hosszabb folyamat – már ha nem találnak hatékony szert a már meglévők közül.

Logikusan tehát jelenleg marad az elkülönítés, a távolságtartás, ennek sikere leginkább saját felelősségteljes viselkedésünkön, és persze a kormányzat intézkedésein múlik. Ha valakit elővesz a borongósabb kedve, érdemes belegondolnia, azért az emberiség nem teljesen védtelenül néz szembe a koronavírus támadásával.

Az emberiség állt már szemben sokkal rosszabb körülmények között jóval pusztítóbb járvánnyal is, erről beszélgettünk Falus András Széchenyi-díjas immunológussal, a Semmelweis Egyetem professor emeritusával.

Túlélők az őseink

Az emberi faj története egybeolvad a kórokozók elleni harccal, még ha ez csak a vírusok és baktériumok felfedezése óta, alig több mint egy évszázada tudatosult bennünk. Őseink a maival összehasonlítva rendkívül rossz higiéniai körülmények között éltek, fizikai állapotuk általánosan rossznak volt nevezhető, és nemcsak egészségügyi rendszernek, de mondhatni a megfelelő orvosi és higiéniai tudásnak is híján voltak, amikor a járványok egymás után söpörtek végig a populációkon.

Nagyjából a XX. század elejéig minden a természet „ökölszabályai szerint” történt. Felbukkant egy vírus vagy baktérium, megfertőzött mindenkit, akit csak elért, majd miután elvonult, az életben maradottak hálát adtak Istennek és eltemették halottaikat – és védettséget is szereztek ellene.

A »szakmában« közhelynek számít, de tény: túlélők leszármazottai vagyunk. Olyan emberek utódai, akik kórokozók százainak, ezreinek támadását verték vissza, sokukra rezisztenssé váltak, ez a immungenetikai örökség pedig minket is óv. Még akkor is, ha most a vírus egy új változatával kell szembenéznünk

– mondja a 24.hu-nak Falus professzor.

Hatástalan volt a kolera elleni magyar karantén
Az „egyszeri ember” amolyan úri huncutságnak tekintette, a karantént, de nem ezért volt hatástalan a borzalmas pusztítást okozó 1831-es kolerajárvány idején.

A genetikai sokszínűség előny

Maga az ember tehát eleve nem nebáncsvirág, és ilyen szempontból a magyar lakosság pláne nem az. Népünk több etnikum keveredéséből született valamikor a múlt – egyelőre – homályban derengő ködében, majd történelmünk a „népek országútján”, itt a Kárpát-medencében sem az izolációról szólt.

Voltak, akiket hívtunk, befogadtunk, mások erőszakkal törtek be, de genetikailag a lényegen mit sem változtat: az Atlanti-óceántól az ázsiai sztyeppékig, Skandináviától a Mediterráneumig adtak itt egymásnak találkát a genomok. A sokszínűség előnye, hogy mindig vannak, akikre adott kórokozó nem annyira veszélyes vagy akár hatástalan. Még mindig csupán a nagy evolúciós összefüggésekről szólva a professzor úgy fogalmaz:

elméleti síkon a magyarországi lakosság genetikai heterogenitása ebben a helyzetben is előnyt jelenthet.

Rajtunk áll, hogyan élünk vele

Az érem másik oldala viszont lehangolóbb. Hiába örököltünk egy várat falakkal, bástyákkal metaforikus értelemben, a tornyok rogyadoznak, a falak beszakadtak, ma úgy nevezzük: civilizációs problémák.

A mozgásszegény életmód, nem megfelelő táplálkozás, elhízás, dohányzás, stressz, túlzott alkoholfogyasztás számos kóros állapot, betegség kiindulópontja a cukorbetegségtől a szív- és érrendszeri problémákig. A közös pont bennük, hogy negatívan befolyásolják az immunrendszer működését, gyengítik a falakat, rombolják a hatékonyságot.

Miként a filozófia területéről vett „közhely”, ahol az atyák által meghódított, naggyá tett város védelmét a fiúk elhanyagolják, egyre inkább az élvezeteknek élnek. Az unokák még inkább így cselekednek, mígnem újabb erős nép tűnik fel, elűzi őket, átveszi a hatalmat és az egész kezdődik elölről. Rajtunk múlik, hogy az unokák sorsára jutunk-e.

Kiemelt kép: GettyImages

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik