Megpillantottuk egy fekete lyuk körvonalát
2019-ben Kína a Csange-4 robottal landolt a Hold túlsó oldalán, a NASA InSight leszállóegysége fontos méréseket végzett a Marson, Amerika és Japán is közelről vizsgált meg egy-egy aszteroidát, és még a második ismert csillagközi objektumot is megtalálták a Naprendszerben.
Mégis, az űrkutatás idei legfontosabb eseménye egyértelműen április 10-én történt. A szakértők ekkor mutatták be az első felvételt, amin egy fekete lyuk eseményhorizontja látható. A kutatók bíznak benne, hogy idővel az objektumról mozgóképet is készíthetnek, illetve egyéb fekete lyukakat is megfigyelhetnek.
Megvan az ember kialakulásának helye
A régészet és az antropológia területén is izgalmas eredmények születtek. Ami az evolúciónk megismerését illeti: az Australopithecus sediba maradványainak elemzése felfedte, hogy közeli rokonságban állt a Homo nemmel; a két lábon járásról alkotott kép is alakult; és az ember születésének pontos helyét is sikerült meghatározni.
Az ország régészetére az arab tavasz súlyos hatással volt, az elmúlt időszakban viszont újra fontos felfedezések születtek Egyiptom területén. A teljesség igénye nélkül csak idén Tuna El-Gebelnél mintegy ötven jó állapotú múmiát találtak, Asszuán kormányzóságban egy 5 méteres szobrot azonosítottak, Luxorban egy páratlan sírt tártak fel, a gízai piramisok mellett egy temetőt mutattak ki, élőben közvetítették egy szarkofág felnyitását, Herakleion elsüllyedt városánál folytatódtak a vizsgálatok, Abüdoszban pedig II. Ramszesz csarnokát fedezték fel. Az egyiptomi szakértők pedig bíznak benne, hogy a régészeti eredmények a turisztikai életre is pozitívan hatnak majd.
Folyékony vért találtak egy ősi tetemben
A San Juan-i Nemzeti Egyetem csapata áprilisban jelentette be, hogy hatalmas dinoszaurusztemetőt fedeztek fel Argentína nyugati részén. A Denveri Coloradói Egyetem szintén áprilisban jelentette be, hogy Dél-Korea területén egy feketerigó nagyságú dinoszaurusz tökéletesen konzerválódott lábnyomait azonosították.
Az orosz Mamut Egyetem és az Északkeleti Szövetségi Egyetem csapata egy tavaly feltárt, 42 ezer éves csikó tetemét vizsgálta. A kutatók megállapították, hogy még az állat belső szervei is fennmaradtak, sőt folyékony vért is sikerült kivonni a maradványokból. A szakértők szerint ez a valaha talált legjobb állapotú jégkorszaki állattetem.
Megkezdődött az emberi génszerkesztés kora
Továbbra sem tudni, hogy hol van Csienkuj He, aki 2018-ban számolt be botrányos kísérletéről. A szakértő emberi embriókon hajtott végre génszerkesztést, majd később nyom nélkül eltűnt Kínában. Nem sokkal később Dieter Egli, a Columbia Egyetem szakértője is belekezdett az emberi embriók génszerkesztésébe,
Közben Denis Rebrikov orosz biológus is hasonló kísérletsorozatot jelentett be, tervezett kutatását ugyanakkor jóval több kritika érte, mint amerikai kollégájáét. Japánban pedig Hiromitsu Nakauchi kapott engedélyt az állat-ember embriók létrehozására, de Kínában is majom-ember hibridekkel terveznek vizsgálatokat végrehajtani.
Ezért járt a Nobel
William G. Kaelinnek, Sir Peter J. Ratcliffe-nek és Gregg L. Semenzának ítélték oda 2019-ben az orvostudományi Nobel-díjat. A fizikai díjat James Peebles, illetve Michel Mayor és Didier Queloz, míg a kémiait John B. Goodenough, M. Stanley Whittingham és Josino Akira kapták.
Lángolt az Amazonas-medence
2019-ben minden korábbinál fontosabb témává vált a klímaváltozás, illetve a környezet- és természetvédelem. A bolygó egészségét érintő kérdések alapjaiban határozták meg a világpolitikát, a tudományos eredményeket ismerve ez nem is csoda.
a Meteorológiai Világszervezet pedig arra mutatott rá, hogy 2019 sorozatban a második vagy harmadik legmelegebb év a rendszeres mérések kezdete óta. A WMO idei jelentése alapján a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok koncentrációja rekordmértékűre növekedett.
Európa máris ízelítőt kapott a világra váró pokolból, nyáron elképesztő hőhullám csapott le a kontinensre. A forróság azonban nem csak Európát sújtotta, májusban a sarkkörön is 31 Celsius-fokot mértek.
A melegedés mellett a környezetszennyezés is komoly problémát okoz. A műanyag gyakorlatilag már mindent eláraszt, és bár a WHO szerint nem bizonyított, hogy az ivóvízben lévő parányi törmelékek veszélyt jelentenek az egészségre, egyelőre nagyon kevés a témára vonatkozó adat. Ami viszont igazoltnak tekinthető: a mikroműanyagok a szervezetünkben is bejutnak.
A világ átalakulása nem csupán az emberiségre jelent veszélyt. Az ENSZ szerint az emberi tevékenység hatására mintegy egymillió faj tűnhet el. A kutatók úgy gondolják, hogy az Amazonas-medencét augusztusban sújtó erdőtüzek kialakulásában is komoly szerepe volt az embernek.
Kiemelt kép: Peter Parks / AFP
