Tudomány

Olyanba is belehalhatunk, amit húsz éve napok alatt gyógyítottunk

Korábban a témában:

Az antibiotikum-rezisztens baktériumok jelenleg az egyik legnagyobb kihívást jelentik az egészségügyben globálisan: az Európai Unióban évente 25 ezer, világszinten 700 ezer ember haláláért felelős a jelenség, amiért mi is részben felelősek vagyunk. Az AMR a modern orvoslás egyik legnagyobb problémája, és egyre csak romlik a helyzet: ha nem teszünk ellene, a 2015 és 2050 közötti időszakra leosztva már akár évi 10 millió emberre is felszökhet az áldozatok száma. Az eddig könnyen kezelt baktériumos fertőzésekbe halhatunk bele, mindezt azért, mert ész nélkül és óvatlanul szedjük a felírt antibiotikumokat. Csak egy érdekes statisztika: az Európai Bizottság adatai alapján a globálisan a felírt antibiotikumoknak mindössze a felét használjuk helyesen.

Ha így folytatjuk, az egyszerű fertőzésekbe is belehalunk
Évi 700 ezer ember életét követelik az antibiotikumnak ellenálló baktériumok, pedig könnyen tehetnénk ellenük.

Az Európai Egyesült Gasztroenterológiai Társaság éves meetingjén prezentáltak egy kutatást, ami az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri idegen baktérium, a Helicobacter pylori antibiotikum-rezisztenciáját vizsgálta. A Helicobacter pylori a gyomorkapu szélsőségesen savas kémhatású közegében is életképes Gram-negatív baktérium, elősegíti a gyomorfekély és a gyomorrák kialakulását. A kórokozó az egyik legáltalánosabb emberi fertőzést okozza, becslések szerint a népesség fele átesik rajta, és nincs komoly következménye, ha lehet kezelni – a friss kutatás viszont most kimutatta, hogy

a baktérium egyre inkább ellenálló a rá kifejlesztett antibiotikumokra.

Egy durvább H. pylori fertőzést ugyanis egyáltalán nem egyszerű gyógyítani, kombinált kezelés kell rá, és az orvosok helyzetét még inkább rontja, hogy a baktérium egyre kevésbé reagál a klaritromicinre, ami a leggyakoribb kezelési módja. A statisztikák nem hazudnak: 1998-ban az esetek 9,9 százalékában mutattak ki rezisztenciát, 2018-ban viszont már a megbetegedések 21,6 százalékában. A kutatás 18 ország 1232 betegének bevonásával készült.

H. pylori. Fotó: Yutaka Tsutsumi, M.D.

A kutatás vezetője, Francis Megraud professzor az összejövetelen elmondta, hogy évente nagyjából 1 százalékkal növekszik a rezisztencia, ami igencsak gyorsnak számít. A H. pylori fertőzés kezelési módszerei igencsak limitáltak, és

ha nem fejlesztenek ki rá olyan antibiotikumot, ami a rezisztens törzseket is legyűri, hamarosan komolyabb problémává válhat a helyzet. 

A H. pylori rezisztenciája azért is lehet ekkora baj, mert komoly rizikófaktort jelent a gyomorrákhoz, ami a hetedik legveszélyesebb rák Európában, világszinten pedig a harmadik. A WHO 2017-ben megállapította, hogy kiemelt figyelmet kell szentelni a baktérium antibiotikum-rezisztenciájának kutatására és új gyógyszerek fejlesztésére. A legnehezebb helyzetben Dél-Olaszország, Horvátország és Görögország van, itt a legnagyobb arányú a baktérium rezisztenciája.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.