Megöltek egy egész sascsaládot

Korábban a témában:

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai lakossági bejelentés alapján találtak rá az elpusztított madarakra augusztus 17-én Békés megyében. A két kifejlett parlagi sas mellett rábukkantak a két nemrég kirepült fióka tetemére is, vagyis a teljes parlagisas-család áldozatul esett – áll a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményében.

Ők lehettek a célpont

Ilyen pusztulást csak mérgezés tud okozni, így a tetthely és a közeli területek átvizsgálását már a rendőrség és az MME Méreg- és Tetemkereső Kutyás Egysége végezte: több, a mérgezéshez kipreparált galamb csalétket és a mérgezés miatt elpusztult szarkát is találtak a közelben.

Mivel a csalétkeket a sasfészek közvetlen közelében helyezték ki ezért az sem kizárható, hogy az elkövetők szándékosan a sascsaládot vették célba.

A tetemeket vizsgálatra a NÉBIH laboratóriumába szállították és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság feljelentése alapján a nyomozás indult az ügyben. A fokozottan védett faj természetvédelmi értéke egyedenként egymillió forint, a most keletkezett kár értéke 4 millió Ft.

A megmérgezett család négy tagja – fent a hím és a tojó, lent a hím és a tojó fióka. Fotók: Marik Pál, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

Az MME kiemeli, hogy sok sasmérgezés történt az elmúlt 15 évben Magyarországon, ugyanakkor egy teljes sas család lemérgezésére 2006 óta nem volt példa. De miért mérgezik meg a madarakat?

Súlyos következményei lehetnek

Az elkövetők leggyakrabban rókákat és varjúféléket akarnak megmérgezni az apróvadak vagy háziállatok védelme érdekében, ugyanakkor öt komoly problémára nem gondolnak:

  1. A mérgezés tiltott vadászati módszer, ráadásul a rókák és varjúfélék gyérítését legális és szelektív módszerekkel is csak kizárólag a vadgazdálkodók végezhetik. Aki ezt engedély nélkül vagy illegális módszerekkel végzi az orvvadászat bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (Btk. 245. §).
  2. A mérgezésekhez használt rendkívül veszélyes szerek szinte mindegyikét régen betiltották Európa-szerte, így már a birtoklásuk is méreggel visszaélésnek minősül és az elkövetők ezen vétség miatt elzárással büntetendők (Btk. 188. §).
  3. A mérgek az állatok indokolatlan kínszenvedését és pusztulását okozzák, így az elkövetők állatkínzás bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók (Btk. 244. §).
  4. A mérgek nem szelektívek, így szinte minden esetben védett vagy fokozottan védett állatok is áldozatul esnek, így a mérgezők természetkárosítást is elkövetnek, amely akár egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető (Btk. 242. §).
  5. Nem utolsó sorban ezeknek a szerek kevesebb, mint egy grammja már képes egy felnőtt ember halálát okozni, így az őrizetlenül hagyott méreganyaggal vagy az emiatt elpusztult állattal érintkező emberek is halálos mérgezést szenvedhetnek.

Ajánlott videó mutasd mind

Ilyen lehet Magyarország 2050-re

Elsorvad a vidék, az élővilág kiüresedik, sok őshonos fajunk eltűnik, a tájat kevés, és azonos fajokból álló, egysíkú élőhelyek fogják uralni.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.