A Global Footprint Network adatai szerint tavaly augusztus 1-jére esett a Túlfogyasztás Világnapja – az év hátralévő részében a Föld csupán „hitelezte” erőforrásait az emberiség számára. Idén arra is fény derült, hogy mikor van az európai túlfogyasztás napja – ez május 10-ére esett –, a most megjelent országonkénti bontásból pedig kiderül:
Vagyis ha a világon mindenki olyan életmódot folytatna, mint mi, magyarok, akkor az emberiség fogyasztása június 14-én lépte volna át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, a szennyező anyagokat elnyelni, és több mint 2,2 Földre lenne szükségünk ahhoz, hogy a természeti erőforrások fedezni tudják igényeinket – áll a WWF Magyarország közleményében.
Eljön az idő, hogy itt a történet vége
Mit jelent mindez? Korábbi cikkünkből idézünk, ahol Antal Alexa, a civilszervezet kommunikációs vezetője kiváló példával szemléltette a problémát:
Adott egy képzeletbeli család, amelynek van egy komolyabb összeg a bankszámláján, egyetlen jövedelme pedig ennek az éves kamata. Ha ennél többet költenek, azt csak úgy tehetik meg, ha megdézsmálják a számlán lévő pénzt. Könnyű belátni, a betét egyszer elfogy, többé kamatra nem számíthatnak, a család számára itt a történet vége.
E példa alapján tehát hazánk költése 2,2 egység, amiből a bankbetét egy egységet fedez, a többit a törzstőkéből költjük esetünkben úgy, hogy túlhalásszuk a tengereket, kivágjuk az erdőket termőterületekért, és a sort folytathatnánk.
Nagy a lábnyomunk
Bár az európai országok között nem kiemelkedő, világviszonylatban Magyarország ökológiai lábnyoma rendkívül magas. A legnagyobb környezetterhelést az energiafogyasztásunk jelenti, mivel annak döntő részét fosszilis energiahordozókból biztosítjuk. Ez teszi ki az ország lábnyomának közel kétharmadát.
Ez olyan erdőterületet jelent, amely ahhoz szükséges, hogy a kibocsátott üvegházhatasú gázokat elnyelje
– mondja Harmat Ádám, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás programvezetője.
Jókora részt foglal el emellett az élelmezésünk, amely a lábnyomunk egyötödéért felelős. Ennek legfőbb oka a haszonállatok tartása, mivel számukra jelentős legelő- és gabonaterületet kell biztosítani.
Katarnak másfél hónap
Az országonkénti lista élén tavaly óta Katar áll, ahol mindössze másfél hónap alatt, február 11-én elérték a túlfogyasztás napját. Őket követi a tavalyelőtt még első helyen álló Luxemburg (február 16.), az Egyesült Arab Emirátusok (március 8.), Bahrein (március 10.) és Kuvait (március 11.).
A lista másik végén vannak azok az országok, akik ennél sokkal jobban teljesítenek, és december közepe-vége felé érik el a túlfogyasztás napját: ilyen például Marokkó, Indonézia, Niger, Mianmar és Kirgizisztán. Persze vannak országok, amelyek ennyi idő alatt sem használják fel az egy évre elegendő erőforrásokat, például Eritrea, Burundi, a Kongói Köztársaság, Banglades vagy Madagszkár.
