Tudomány

Maximum 20 percig lehet túlélni a hideg, áradó Dunában

Túlélési szakértőt kérdeztünk arról, milyen veszélyek fenyegetnek egy áradó, hideg folyóban, és mit tehet a bajba jutott ember saját túlélése érdekében.

A budapesti Dunaszakasz legsúlyosabb balesete történt szerda késő este, egy baleset következtében felborult és elsüllyedt egy turistahajó a Margit híd közelében. A fedélzeten 35 ember tartózkodott, eddig hét halottról van tudomásunk, 21 embert még keresnek.

A történtekről és a mentésről itt olvashat részleteket, itt és most általánosságban kérdeztünk túlélési szakembert, mi a teendő, ha megtörténik a rémálom és az ember hideg, áradó folyóba zuhan, illetve mit tehetünk a menekülés érdekében.

Minél távolabb a balesettől

A környezet tehát a budapesti Duna, sötét van, de a partok jól kivilágítva, a víz hőmérséklete 14-15 Celsius-fok és rendkívül erős, 11-12 km/órás a sodrás. Polgár Péter, a Túlélőiskola vezetője szerint ez egy felkészületlen, a jó értelemben vett átlagos embernek rendkívül veszélyes helyzet, de ugyanúgy vannak előnyei, mint ahogy hátrányai is ahhoz képest, ha egy elhagyatott, „vadvízi” szakaszon kerülünk hirtelen a folyóba.

A baleset helyszínétől a lehető leggyorsabban el kell távolodni, mert a felborult hajó maga alá szoríthat. Nagyon komoly veszélyforrást jelent a többi szerencsétlenül járt ember: kapálózásuk, görcsös szorításuk a mélybe ránthat. Kegyetlenül hangzik, és nyilván mindenki egyéni habitusán múlik, de

ilyenkor a bajbajutottak mentése nem a mi dolgunk, nincs hova menteni őket.

A legfontosabb: felfeküdni a vízre

Az első és legfontosabb, hogy próbáljunk meg mielőbb felfeküdni a víz színére, lábunk nézzen a folyás irányába. A pánik ilyenkor teljesen természetes, körülbelül egy perc kell, mire az ember »észhez tér« és megpróbál logikusan gondolkodni. A felszínen elnyújtózkodni azért fontos, mert a megáradt folyón rengeteg uszadék sodródik a felszín alatt, stégeket, mólókat tartó drótkötelek lehetnek a sötét vízben.

Ha ezekbe az ember lába, ruhája beakad, az erős sodrás a víz alá nyomja, és nincs menekvés, a legjobb úszóknak is ott a vége

– mondja a 24.hu-nak a szakember.

Sodrásirányba pedig azért kell fordulni, hogy bármilyen ütközésnél a lábunk érje elsőként az adott tárgyat. Egyrészt sokkal eredményesebben tompítjuk így a becsapódást, mint kézzel vagy pláne fejjel, illetve a cipő talpa az érdes, akár éles, hegyes felszíntől is véd.

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Még 2-3 méter is veszélyes

A ruházat lehet szerencsés, mert míg átázik, késlelteti és tompítja a hideg víz okozta hősokkot, esetenként megtarthatja a levegőt is, ám hátránya, hogy minél több és nagyobb felületű a ruházat, annál nagyobb eséllyel akad bele valamibe vagy akadályoz a mozgásban.

Áradáskor gyakoriak a sodródó nagyobb farönkök, ha ilyen van a közelben, kapaszkodjunk bele, hátunkra fekve vegyük a hónunk alá, és továbbra is lábbal előre igyekezzünk a part felé kormányozni. Amennyiben viszont álló tárgyban – például bójában, stég szélében, rögzített drótkötélben – sikerül megkapaszkodni, el ne engedjük, és folyamatosan jelezzük kiabálással a helyzetünket.

Még akkor sem, ha csak két-három méterre van a part, mert az erős sodrás újabb életveszélyes helyzetbe vihet, akár a folyó közepére is. Így érdemes megvárni a mentőegységeket, Budapest viszonylatában nagyon hamar megérkeznek

– emeli ki a szakember.

Örvények, hajók és főleg a hideg

További veszélyforrás a hidak lábánál, hajók mögött kialakuló örvények, ha egy ilyen beszippant, elég kevés a túlélés esélye. Elméletben hagyni kell, hadd vigyen le a fenékig, majd oldalirányban ki kell rúgni magunkat, de nincs ember, aki ezt komoly gyakorlat nélkül, stresszhelyzetben képes lenne higgadtan végigcsinálni.

Vigyázni kell a kikötött hajókkal, mólókkal is, bár elsőre talán azt gondolnánk, meg tudunk bennük kapaszkodni. Erre csak akkor van esély, ha sikerül valamelyiket oldalról elkapni: amennyiben az ember szemből érkezik, a száguldó iszonyatos víztömeg besodorja alá, ahol megsérül, megfullad.

Ha mindezeket sikerül is elkerülni, még mindig komoly kockázati tényező a hideg. A 14-15 fokos vízben először a végtagok hűlnek át, nagyjából egy perc múlva izomgörcsök, a hőveszteség miatt megállíthatatlan izomremegés kezdődik. Az általános egészségi állapoton, a pillanatnyi kalóriaellátottságon, kipihentségen, edzettségen és még számos tényezőn múlik, ki mennyi idő után hűl ki végzetesen, ám Polgár Péter szerint:

ilyen hőmérsékletű vízben 10-20 perc után már nagy baj lehet, hiszen nem csak a hideggel, hanem a sodrással is meg kell küzdeni.

Végezetül még fontos megemlíteni, hogy a sodrással szemben úszni felesleges, csak a kimerültséget fokozza. Ahogy fent is írtuk, a legfontosabb felfeküdni a vízre lehetőleg háton, lábbal előre sodródni és valahogy a part felé navigálni magunkat, miközben kiabálással jelezzük, hogy merre vagyunk.

Kiemelt kép: Sopronyi Gyula / 24.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik