Egy új vizsgálat szerint a genetikailag meghatározott tehetség hasonló arányban oszlik meg a különböző társadalmi háttérrel rendelkező egyének között – írja az Independent.
Az elemzéshez a kutatók olyan genetikai indexet hoztak létre, mellyel felmérhetik azokat a genetikai jellemzőket, például a magzati agyfejlődést segítő géneket, melyek a jó iskolai eredményekhez köthetőek. A szakértők ezután azokat kezdték el vizsgálni, akik a vizsgálat alapján ezen index felső negyedében végeztek.
Az eredmények szerint az alacsony jövedelmű apától származó tehetséges hallgatók 24 százaléka végezte el az egyetemet vagy főiskolát, míg a hasonló genetikai pontokat elérő, de tehetősebb diákok 63 százaléka szerzett felsőoktatási végzettséget. A genetikai index alsó negyedében végző, de jó anyagi környezetből érkező hallgatók is 27 százalékban végeztek.
Ez azt jelenti, hogy a felsőoktatás esetében a képességeknél fontosabb lehet a származás.
Érdemes kiemelni, hogy az efféle elemzések még gyerekcipőben járnak, hiszen rengeteg a bizonytalanság a genetika és a képességek közti összefüggésekkel kapcsolatban.
Kevin Thom, a New York-i Egyetem munkatársa és a friss tanulmány társszerzője szerint adataik ellent mondanak annak az elképzelésnek, mely szerint jelentős genetikai eltérések vannak a különböző társadalmi csoportok között.
Ha nincsenek meg a családi erőforrások, még az okosabb gyerekeknek – azaz a született tehetségeknek – is komoly csatákat kell megvívniuk
– nyilatkozta a szakértő.
Az új elemzésben a kutatók kollégájával, a John Hopkins Egyetemen dolgozó Nicholas Papageorge-gal minden idők egyik legnagyobb genomtanulmányának eredményeit használta fel. Az információkat analizálva a csapat mintegy 20 ezer ember adatait vizsgálhatta.
Fontos kiemelni, hogy az új kutatásnak megvannak a maga korlátai. A vizsgálatba például csak fehér alanyokat vontak be, a genetikai index nem teljesen megbízható, a környezeti tényezőket pedig nem sikerült teljesen kizárni a genetikai felmérés során.
Kiemelt fotó: Thinkstock
