A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése hétfőn adott zöld utat az MTA által támogatott új, elsősorban laikusoknak, tanároknak, újságíróknak szánt weboldalnak. A tudomány.hu fő célja az áltudományok elleni küzdelem. Ennek jegyében havonta más és más, a közvéleményt megosztó, vitatott témát dolgoznak fel közérthető stílusban és emészthető terjedelemben a terület szakértői.
A tematikát mindig egy összefoglaló cikk nyitja és vezeti be, az első téma az oltásellenesség volt, amelyhez a vezető anyagot – A védőoltás-ellenesek akár a tűzoltók ellen is tiltakozhatnának címmel – Kacskovics Imre egyetemi tanár, az MTA doktora, az ELTE TTK Immunológiai Tanszék vezetője készítette.
Idén februárban, egyetlen hónap alatt Franciaországban több mint 500, Görögországban 450 megbetegedés fordult elő. Ukrajnában – ahol hiányzik a megfelelő mennyiségű oltóanyag, és az oltási rendszer is jelentős gondokkal küzd – tavaly 3000 kanyarós megbetegedést regisztráltak, majd az idei év első két hónapjában havonta fordult elő háromezer megbetegedés, és visszatért a járvány Romániába is. Magyarországra azonban nem terjedt át, köszönhetően a lakosság magas átoltottságának.
Ismerd meg az ellenséged!
Legyen szó bármilyen betegség elleni védőoltásról, a vakcina az azt kiváltó vírust, esetenként baktériumot juttatja a szervezetbe legyengített vagy elölt formában. Sőt, legújabban már csak a kórokozó úgynevezett rekombináns fehérjéjét, vagyis a hatékony immunválaszt kiváltó részét injektálják be.
A lényeg, hogy ebben a formában nem képes megbetegedést okozni, így immunrendszerünk tét nélkül, »békeidőben« ismeri meg az ellenséget, és készül fel jövőbeli éles támadására
– magyarázza Kacskovics Imre a 24.hu-nak.
Egy vakcina sem működik tökéletesen mindenkinél, de a beoltott emberek 95 százaléka szakszót használva áthangolódik, vagyis immunissá válik az adott vírussal szemben. A maradék öt százaléknál csak időlegesen vagy egyáltalán nem alakul ki a védelem, illetve azoknál sem, akiket valamely betegség miatt mesterségesen tartanak immunhiányos állapotban.
A nyájimmunitás mindenkit véd
Őket és azokat, akik saját döntésük alapján nem adatják be a védőoltást, csak a nyájimmunitás védheti meg. Ez azt jelenti, hogy ha sokan be vannak oltva, akkor a kór hiába üti fel a fejét, nem tud terjedni, nem képes járványt kialakítani. Mint az erdőkben látható irtások, amelyek sávokban haladnak a fák között azért, hogy az esetleges erdőtűz terjedését megakadályozzák.
Különbség járvány és járvány között
Nagyon hamar meglehet a baj, kanyaró esetén már pár száz betegnél járványról beszélünk, átlagot számolva egy beteg 18 másik embert képes megfertőzni, a nyájimmunitás pedig 90-95 százalékos átoltottságnál alakul ki. Az összehasonlítás kedvéért: ha influenzáról van szó, ott egy fertőzött személy 1-2 másikat fertőz meg, járványról akkor beszélünk, ha egy héten belül 15 ezer vagy annál több ember fordul orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, az átoltottság ideális aránya pedig 40 százalék.
Itt érhető tetten a különbség kötelező és ajánlott védőoltások között:
Az erősen fertőző, súlyos következményekkel, akár halállal vagy maradandó károsodással járó betegségek elleni védőoltás kötelező. Már ha létezik hatékony, elhanyagolható mellékhatásokkal bíró vakcina
– emeli ki az immunológus professzor.
Az enyhébb, komoly járvánnyal nem fenyegető kórokozók ellen csak ajánlott. A példa kedvéért ilyen a gennyes agyhártyagyulladás: ha valaki kollégiumba készül, érdemes magát beoltatnia ellene. A kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás elleni oltáson azoknak érdemes elgondolkodniuk, akik erdő mellett laknak vagy sokat kirándulnak, és sorolhatnánk még hosszasan.
Utólag is sok halott
Még két mondat az „oltásellenesség” veszélyeiről. A kanyaró elleni oltás bevezetése előtt hazánkban évente 40-50 ezer gyerek kapta meg a kórt, közülük 40-50 bele is halt. A korszerű oltási rendszer 1991-es bevezetése óta a megbetegedések éves átlaga 15 alá csökkent, haláleset nem történt.
Friss kutatások bizonyítják azt is, a betegség annyira legyengíti az immunrendszert, hogy sokan a kanyaró következményeként más betegségben hunynak el. Járvány után a fertőző betegségek következtében történt halálozások 30 százalékáért még a kanyaró felelős a fejlett országokban, a fejletlen országok esetén ez akár a 90 százalékot is elérheti.
A védőoltásnak azért vannak mellékhatásai, de a gyakoriak enyhék, míg a komolyabbak nagyon ritkák.
Kiválóan szemléltet ez a videó:
Az oltások vélt és valós veszélyei
De ne lépjük át a részleteket. Magyarországon a járványos gyermekbénulás ellen 1959-től alkalmazták az úgynevezett Sabin-féle élő vakcinát, a szájon át adható Sabin-cseppet. Később kiderült, hogy a legyengített vírus ritkán, több százezer esetből egyszer, de képes előidézni a betegséget. Ezek után más hatóanyagot vezettek be, azóta a betegség eltűnt Magyarországról.
Sokkal gyakoribbak, mondhatni törvényszerűek a bejuttatott kórokozók és az egyes adalékanyagok okozta enyhe tünetek, helyi gyulladás, lokális fájdalom. A vakcinák a legyengített vírus mellett tartalmaznak úgynevezett adjuvánsokat. Ezek szerepe, hogy a beoltott vírus közelébe vonzzák az immunsejteket, mintha azt mondanák: tanulmányozzátok, ezek ellen kell felkészülnötök.
Gyakran alkalmaznak erre alumínium sókat, amelyeket tudatlanságból, félretájékoztatás eredményeként sokan károsnak tartanak, pedig teljesen ártalmatlanok. Vagy itt vannak a tartósítószerként alkalmazott szerves higanyszármazékok.
Maga a higany szó hallatán a toxikus nehézfémre gondolva sokan megrettennek. Pedig nem erről van szó: a szerves higanyszármazékok miután elvégezték feladatukat, egy napon belül vizelettel ürülnek a szervezetből
– hangsúlyozza Kacskovics Imre.
Végezetül idézzük fel, Magyarországról a hatékony védőoltásoknak, valamint a jelenleg is meglévő oltási fegyelemnek köszönhetően eltűntek a sok embert megnyomorító, életeket követelő súlyos járványok. A legtöbb súlyos ragályos betegséget – mint a kanyarót vagy a járványos gyermekbénulást – szerencsére csak hírből ismerjük. Hogy ez így is maradjon, azt a meglévő, ámde csekély kockázatok ellenére is csak és kizárólag a védőoltások biztosíthatják.
Kiemelt kép: Bisp / AFP
