Tudomány

Csernobil: 10 ezer év halál

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 04. 26. 06:10

A világ legnagyobb nukleáris katasztrófáját okozó blokkot ma már acélkupola zárja le hermetikusan, de csak száz évre. Ma még senki nem tudja, mi lesz ezután, a környékre viszont vagy 10 ezer évig nem térhet vissza ember.
Korábban a témában:

1986. április 26-án robbanás rázta meg a Csernobil és Pripjaty közt fekvő Vlagyimir Iljics Lenin atomerőművet. A 4-es blokkon egy rosszul szervezett, majd a biztonsági szabályok többszörös durva megsértésével végzett kísérlet miatt 1 óra 24 perckor gőzrobbanás történt. Megsemmisítette a reaktor fedelét, összezúzta a hűtőcsöveket és lyukat robbantott a tetőbe, majd tűz ütött ki, újabb detonációk következtek. Nagy mennyiségű sugárzó anyag jutott a levegőbe.

Fotó: Spektrum

Hazudtak és elkenték

A szovjet vezetés egészen addig titkolta a tragédia tényét, amíg nyugati mérőállomások (először Svédországban) hírt nem adtak az érzékelt radioaktív felhőről. Hallgattak a „baráti országok” kormányai és sajtója is, a lakosság napokig, hetekig nem jutott megbízható, hivatalos információhoz a szükséges óvintézkedésekről. A propaganda később is elbagatellizálta a világtörténelem máig legnagyobb nukleáris balesetének következményeit.

Hazánkban is csak suttogva terjedtek a hírek. Bedő Iván, a Magyar Rádió hírszerkesztőségének turnusvezetője április 28-án este a BBC-re hivatkozva beszámolt a történtekről, de a rádió vezetése másnap hajnalban letiltotta a hírt, Bedő fegyelmit kapott.

A KFKI egyik lelkiismeretes munkatársa egy utcai telefonfülkéből fővárosi és megyeszékhelyeken működő óvodákat hívott, hogy ne vigyék ki a gyerekeket az udvarra, mondván: túl erős a napsütés.

Ukrajnában az erőmű környékéről mintegy 116 ezer embert kellett evakuálni, az erős sugárzás miatt a létesítmény 30 kilométeres körzete ma is tiltott veszélyzóna, és jó ideig az is marad.

A veszélyzónában forgatott a TVN stábja a reaktor fölé épített új szarkofág összeállításáról, illetve exkluzív felvételeket készített a körzetről, megszólaltatta a katasztrófa szemtanúit, filmjüket április 26-án este adja a Spektrum Televízió:

Rövid távon beton

A közvetlen életmentés után a legfontosabb és egyben legnehezebb feladat az volt, hogy a szennyező forrást elzárják a külvilágtól, és megakadályozzák a radioaktív por terjedését. Villámgyorsan kellett cselekedni:

Nagy, egyben sajnos sok áldozattal járó teljesítmény volt, ahogy gyakorlatilag néhány hónap alatt összeszedték és betonnal fedték a romokat, majd több méter vastag vasbeton szerkezetet építettek rá. Ez volt az úgynevezett betonszarkofág

– mondja a 24.hu-nak Perger András, a Greenpeace Magyarország szakértője.

Rövid távon tényleg jó megoldás volt, de nem bírta sokáig. Vagy a nagy kapkodásban nem megfelelő minőségű betont használtak és/vagy a sugárzás illetve az időjárás kezdte ki, de az építmény repedezni kezdett. Félő volt, hogy idővel szivárogni kezd, sőt talán be is omlik.

Fotó: Spektrum

Az acél 100 évig véd

Az új, „acélszarkofágot” 2011-ben kezdték el építeni, 2016 novemberében, négynapi munkával tolták a sérült négyes blokk fölé. A 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas építmény a világ legnagyobb mozgatható kupolája, 1,5 milliárd euróba került, amihez Ukrajna jelentős nemzetközi segítséget kapott.

Az acélszerkezet hermetikusan lezárja a 4-es blokk teljes területét, többet takar, mint a korábbi betonszarkofág, élettartamát száz évre teszik. A kupola alatt pedig végre megkezdődhetne a lényegi munka: a régi szarkofág elbontása, és a sugárzó roncsok eltakarítása. Legalábbis elméletben.

A gyakorlatban nincs pénz a romok eltakarítására, de a konkrét terv és technika is hiányzik, emellett azt sem tudni, hol és hogyan lehetne biztonságba helyezni a sugárzó romokat. Úgy tűnik, a nemzetközi közösség most csak az acélkupola felállítására tudott összefogni, a folytatást menet közben kellene kitalálni

– fogalmaz Perger András.

 

Veszélyes hely évezredekig

Ami a 30 kilométeres veszélyzóna jövőjét illeti, jó ideig tiltott terület marad. Hatalmas mennyiségű, hosszú felezési idejű izotóp szóródott szét, a Greenpeace szakértője szerint több tízezer évre lehet tenni, mire ismét alkalmas lesz az emberek megtelepedésére.

Addig is marad szörnyű memento, és élő tudományos labor, ahol atomkatasztrófák természetre gyakorolt hosszú távú hatásait vizsgálhatják a kutatók.

Fotó. Spektrum

Felmerült, miszerint óriási napelemfarmot telepítenek a minden másra alkalmatlan térségben, de Perger András nem tartja jó ötletnek az építő és üzemeltető személyzet, a ki-be járkáló emberek egészsége miatt.

A sugárterhelés még azok számára is veszélyes lehet, akik csak turistaként, pár órát töltenek a veszélyzónában

– teszi hozzá.

Fotó. Spektrum

Jelenleg Oroszországban még több olyan típusú atomerőmű üzemel, mint a csernobili volt, ezért ezekben elméletileg bekövetkezhetne hasonló baleset. Az iparág szerint pont ugyanilyen tragédiától ennek ellenére nem kell tartanunk: a szakemberek tanultak a hibákból, ezért a reaktorokba számos védelmi rendszert építettek be, amelyek elvileg megakadályoznának egy „újabb Csernobilt”.

Öregszenek a reaktorok

Más balesetek viszont bárhol, bármikor előfordulhatnak előre nem látható okból, olyan ez, mint a repülőgép-szerencsétlenségek: a Germanwings járatának 2015-ös tragédiája előtt ki gondolta volna, hogy egy pilóta hegyoldalba csapódik a gépével, mert öngyilkos akar lenni?

Fotó. Spektrum

A szakértő szerint jelenleg a reaktorok öregedése jelenti a fő kockázatot típustól függetlenül.

Vagy például az olyan „újítások”, mint a Roszatom úszó nukleáris erőműve, amit az első tervek szerint az ötmilliós Szentpétervár kikötőjében töltöttek volna fel üzemanyaggal, és kezdték volna meg a tesztüzemet. A komoly tiltakozás hatására azonban a beüzemelés helyszínét Murmanszkba helyezték át. Az úszó erőmű jelentette potenciális veszélyforrásokról itt olvashat.

Kiemelt fotó: Spektrum

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.