Tudomány
Happy children girl and boy brother and sister eating strawberries with milk

Mérget eszünk nap mint nap, az EU mégis húzza az időt

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 02. 25. 11:00

Az Európai Unióban használatos műtrágyákból a kelleténél nagyobb mennyiségű kadmium jut a növényekbe, majd az emberi szervezetbe, Brüsszel mégis 12 év „haladékot” adna. Erősen mérgező nehézfémről van szó, amely nem ürül ki a szervezetből, így élethossziglan fejti ki káros hatását.
Korábban a témában:

Lassan hozzászokunk, hogy mindig más és más élelmiszer, alapanyag, összetevő lesz egészségünk legfőbb ellensége, illetve az épp aktuálisan reklámozott étrend-kiegészítő nélkül nem is élhetünk teljes életet. Aztán ezek a teóriák is sorra megdőlnek, aki figyel meghallhatja például a tojás, a vaj rehabilitációjáról szóló újabb híreket, vagy éppen azt, hogy nem érdemes egyszerre több ezer milligrammnyi C-vitamint magunkba tömni.

Az ember csak kapkodja a fejét, és minden bizonnyal akkor dönt a legbölcsebben, ha megfogadja dietetikus szakemberek tanácsát: kiegyensúlyozott, változatos étrend, sok zöldség és gyümölcs, illetve minél kevesebb kész-, félkész étel.

Fresh mackerel, fresh vegetables, rice, oil and fruits on chalkboard background. Concept about eating 5 groups.
Zsír, fehérje, szénhidrát nélkül nincs élet
Bármelyik elhagyása egyoldalú táplálkozáshoz vezet, a helyes arány ökölszabálya: 40-15-55.

Méreg zöldségből, gyümölcsből

Vannak azonban olyan, egyértelműen mérgező anyagok, amiket épeszű ember meg nem enne, mégis mindannyian megtesszük.

A legtöbb élelmiszerünkben megtalálható kadmiumról van szó, az Európa-szerte használt műtrágyákból jut zöldségbe, gyümölcsbe, gabonába: becslések szerint a táplálékkal szervezetünkbe jutó kadmium 75 százaléka növényi eredetű. Csökkenteni csak úgy tudjuk, ha bio terméket veszünk vagy magunk termelünk műtrágya nélkül.

Green vegan breakfast meal in bowl with spinach, arugula, avocado, seeds and sprouts. Girl in jeans holding fork with knees and hands visible, top view, copy space. Clean eating, vegan food concept
Fotó: Thinkstock

A jó hír, hogy hosszú évek után az Európai Unió végre úgy döntött, fokozatosan szigorodó határértéket állapít meg a műtrágyák kadmiumtartalmára. A rossz hír pedig, miszerint az átmenet 12 év lesz, magyarul 2030-ig etetik még velünk a nehézfémet. A témáról Simon Gergellyel, a Greenpeace közép- és kelet-európai regionális vegyianyag-szakértőjével beszélgettünk.

Nincs határ

A kadmium tehát egy nehézfém, ami nem ürül ki a szervezetből, így élethossziglan, egyre nagyobb mennyiségben felhalmozódva fejti ki káros hatását:

  • rákkeltő;
  • károsítja a májat, a veséket, a heréket, a csontokat;
  • megzavarja a hormonális és az immunrendszert;
  • kiszorítja a szervezetből a létfontosságú cinket.

Az EU tagállamai, köztük Magyarország is döntően Északnyugat-Afrika országaiból importálják a foszfáttartalmú műtrágyát: jól bejáratott, könnyen hozzáférhető és olcsó forrás. Csakhogy a térség foszfáttartalmú ásványai kadmiumot is tartalmaznak, aminek kivonása drága és bonyolult művelet. Nem járható út.

Ebes, 2017. március 17.
Őszibúza vetés műtrágyázás után. A tavaszra fordult időjárásban megkezdődtek a mezőgazdaság alapvető munkálatai Ebesen.
MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Őszibúza vetés műtrágyázás után
Fotó: Oláh Tibor / MTI

A Fölművelésügyi Minisztérium honlapja is idéz egy, még 2002-ben készült kockázatbecslést, amely 20, 40 és 60 mg/kg kadmiumtartalmú műtrágyák hatásait elemzi 100 évre. Az eredmény: 20 mg/kg esetén még hosszú távon sem valószínű káros hatások megjelenése, míg 60 mg/kg-tól ezek már egyértelműen megjelennek.

Ennek ellenére az unióban használatos műtrágyák kadmiumtartalmára máig nincs szabályozás.

Időhúzás

Az Európai Parlament korábban megszavazta a 20 mg/kg felső határ bevezetését, ám a Tanács az Európai Bizottság gyengébb javaslatát támogatja, miszerint: a kezdeti határérték 60 mg/kg lenne, majd 12 év alatt fokozatosan vinnék le 40, végül 20 mg/kg-ra. Brüsszeli folyosói információk szerint jelenleg félő, hogy ez utóbbi verzió áll nyerésre

– mondja a 24.hu-nak Simon Gergely.

Jogos kérdés, hogy mi értelme az időhúzásnak, amikor az egészségünk a tét? Ez már politika. Oroszországból elérhető lenne kadmiumot alig tartalmazó foszfát, de erről a lengyelek például hallani sem akarnak.

Elveszve viszont a végső döntésig még semmi nincs. A Bizottság, a Tanács és a Parlament közti trilógus következő fordulója a témában március második felében lesz, bár nem valószínű, hogy döntés is születik.

Kielmt kép: Thinkstock

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ebben a percben fordultunk rá az őszre

Mátyás király országa ez

Kommentek

Beautiful night shot of Bratislava city, Slovakia
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.