Tudomány

Jégvulkánok lehetnek a Naprendszer két távoli törpebolygóján

Egy új kutatás szerint a Naprendszer peremén található Eris és Makemake geológiailag aktív lehet. Korábban úgy vélték, hogy a törpebolygók túl kicsik és hidegek ahhoz, hogy beinduljon rajtuk a vulkanizmus.
Korábban a témában:

Will Grundy, a Lowell Obszervatórium munkatársa és Orkan M. Umurhan, a SETI Intézet szakértője szerint a Neptunusz pályáján túl keringő Erisen és Makemaken olyan vulkánok lehetnek, melyek fagyott nitrogénnel borítják be a felszínt.

Az égitestek a Kuiper-öv második, illetve harmadik legnagyobb objektumai. A kutatók eddig úgy vélték, hogy a két törpebolygó túl kicsi és hideg ahhoz, hogy beinduljon rajtuk a vulkanizmus.

Grundy és Umurhan azonban arra jutott, hogy az Eris és a Makemake mélye valamilyen módon mégis aktív lehet.

A kutatók szerint a bizonyítékot az égitestek jeges felszínénél kell keresni.

Ahogy a szakértők a törpebolygók visszaverődését elemezték, metánnyomokat azonosítottak. A vegyület elpárologva egy vöröses anyagot, úgynevezett tholint hoz létre, amely sötétre festi az égitestek talaját.

A vizsgálat azonban azt mutatta, hogy a törpebolygók nemhogy nem vörösek, hanem kifejezetten fehérek – felületük olyan, mint a Pluto nitrogénjéggel borított régiói. Ez azt jelenti, hogy valami eltakarja a metánból létrejövő tholint.

A kutatók úgy gondolják, hogy az objektumokon fagyott nitrogént eregető vulkánok rejtőzhetnek. A felszínre kerülő nitrogénjég – amely a szurokhoz hasonlóan nyúlós – beborítja a tholint és fehérre festi az objektumokat.

Az elképzelés meglepő, ugyanis az égitestek túl messze fekszenek a Naptól ahhoz, hogy a csillag felmelegíthesse őket. A szakértők szerint az Eris és a Makemake vulkánjai így máshonnan szerezik az energiát.

Az aktivitáshoz szükséges hő a törpebolygók magjának közelében lévő radioaktív kőzetekből származhat. Az sem kizárható ugyanakkor, hogy a tholin eltűnésének nincs is köze a geológiai aktivitáshoz. A vöröses anyagot fedő nitrogénréteget tektonikus lemezekként viselkedő nitrogéngleccserek is felvihetik a felszínre.

Bár Grundy és Umurhan hipotézise mindenképp érdekes, egyelőre nincsenek közvetlen adatok az elméletük igazolására. Ami egészen biztos: az Eris és a Makemake felszíne meglepően fehér. Ahhoz, hogy pontosan megértsük az égitesteken zajló folyamatokatj, újabb vizsgálatokra lesz szükség.

(Via: New Scientist, kiemelt kép: ESO/L. Calçada and Nick Risinger)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.