Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nyugodt, nyárias szeptemberre számítottunk, hiszen évek óta szinte már nyári hónapnak számít. Aztán rögtön az elején történt valami, ami elméletben normális ám ritka jelenség, a valóságban viszont már a klímaváltozás morgott ránk egy nagyobbat.
Autópálya és hegyi út
A folyamat megértéséhez két fogalmat szükséges tisztázni, a meridionális és a zonális áramlást.
A zonális kelet-nyugati irányú áramlás, térségünkben ez jellemző az év 70-80 százalékában. Olyan, mint egy autópálya: nincsenek benne nagy emelkedők és éles kanyarok, a frontok és egyéb légköri jelenségek viszonylag kiszámíthatóan és nem túl nagy szélsőértékkel követik egymást.
A meridionális ezzel szemben észak-déli áramlás, ami a hideg és meleg levegő keveredésével gyors és szélsőséges változásokat okoz, az év mintegy 20 százalékában tapasztalhatjuk. Előbbi példánknál maradva ez a magashegyi út: hajtűkanyarok és roppant szintkülönbségek – magyarázza a 24.hu-nak Molnár László meteorológus.
Volt, ami már nem normális
Szeptember elején ebben az időszakban szokatlan módon meridionális áramlás állt be a Kárpát-medence felett, amivel az északi hideg levegő egész alacsony szélességi körökig le tudott szaladni, és pont felettünk keveredett, egy csapásra megváltoztatva időjárásunk megszokott képét.
Az esős, komoly hőingadozásokkal járó, hullámzó frontokat hozó szeptemberi időjárás nem példa nélküli. Még az sem, hogy évszaknyi hőmérsékletkülönbség alakuljon ki az ország egyes területei között, mint szeptember 17-én. Ám a meteorológus több olyan jelre is rámutat, amely már „nem normális”, és a klímaváltozás számlájára írhatjuk.
- Nem normális szeptember közepén, hogy egy éjszaka alatt öt szupercella vonuljon végig Magyarországon.
- Nem normális, hogy az év leghosszabb élettartamú szupercellája szeptember közepén alakuljon ki.
- Nem normális, hogy nagy területen a szeptember havi 40-60 milliméternyi átlagcsapadék mindössze 24 óra alatt hulljon le.
Ezek a szélsőségek az éghajlatváltozás bárki számára érzékelhető, ma még szelídebben jelentkező következményei.
Véletlen, hogy egymás után három 5-ös erősségű hurrikán alakult ki a karibi térségben? Nem. Ezekért a »véletlenekért« tenni kell
– fogalmaz Molnár László.
Acsarkodás után nyugalom
A kutatók mind a hurrikánok, mind a világszerte tapasztalható összes más időjárási jelenséggel kapcsolatban az extrém megnyilvánulások szaporodására figyelmeztetnek. Ami hazánkat illeti: hosszas aszályos időszakok, szaporodó nyári hőhullámok, egyszerre lezúduló, nagy mennyiségű csapadék, heves viharok. Ennek voltunk tanúi szeptemberben magyar viszonylatban. Voltunk, mert a jelen állás szerint a folytatásban már sokkal kedvesebb arcát mutatja az ősz.
Nyugodtabb, enyhébb időjárásban reménykedhetünk, az október picit enyhébbnek mutatkozik az átlagnál és jóval szárazabbnak, mint a szeptember volt. Van rá esély, hogy marad is a napos, kellemes, nyugalmas idő, amit ha egy-másfél hétig fennmarad, vénasszonyok nyarának nevezhetünk.
VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS A KÖVETKEZŐ 8 NAPRA
(kiemelt kép: MTI/Varga György)
