Nem az emberi szervezetnek találták ki a 40 órás munkahetet

Volt idő, amikor az embereknek heti 48 órában kellett dolgoznia – Magyarországon például 1951. és 1967. közt volt ilyen időszak. Az évek során az órák számát fokozatosan csökkentették, napjainkra a 40 óra vált elfogadottá. Igaz, az utóbbi időben a fizetett és nem fizetett túlórával sokan ismét túlteljesítik az elvárást.

Huong Dinh, az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatója úgy döntött, utánajár, hogy a jelenség milyen hatással van a szervezetre. Ehhez egy ausztrál felmérést, a HILDA-t (Household Income Labour Dynamics of Australia Survey) használta fel, melyben nagyjából 8 000 munkavállaló vett részt. A kutatásban az alanyok munkahelyen és otthon elvégzett munkáját, valamint fizikai és szellemi egészségét vizsgálták.

Mivel a HILDA éveken át követte a résztvevők életét, ennek elemzésével a szakértők sokat megtudtak a hosszú távú hatásokról is. Az adatoknak köszönhetően Dinh csapata számtalan tényezőt, így a jövedelmet, a rugalmas munkaidőt, valamint a munkaszerződés típusát is ellenőrizhette.

A szakértő szerint a boldogság a munkaórákhoz viszonyítva egy fordított U-alakú grafikont ír le.

Ez azt jelenti, hogy azok, akik túl keveset dolgoznak, haszontalannak érezik magukat, vagy nem keresnek eleget, tehát elégedetlenné válnak. A sok munka viszont hasonlóan ártalmas, elsősorban a stressz és a fáradtság miatt.

Az elemzés alapján az átlag számára a fordulópont valahol 39 óra tájékán van.

Az egyéni tényezők, mint amilyen az alvásigény vagy az ingázás ideje, természetesen mind hatással vannak az ember kapacitására. Egy ennél is fontosabb faktor azonban a nem lehet.

A kutatás rámutatott, hogy a nők – akik még napjainkban is sokszor egymaguk viszik a háztartást -, átlagosan heti 34 órányi munkahelyen eltöltött idő után érzik a fizikai tüneteket, míg a férfiak heti 39 óra elteltével. Dinh szerint a nőkre sokszor extra elvárások nehezednek, így nem várhatják el a munkáltatók, hogy minden nap hosszú műszakokban dolgozzanak. Ez ugyanis ténylegesen veszélyeztetheti az egészségüket.

Az elemzés azt is bebizonyította, hogy nem csupán a háztartásbeli feladatok nehezítik meg a nők munkavégzését, hanem az is, hogy munkahelyükön általában jóval kevesebb az autonómiájuk, ez pedig több stresszel jár.

Az új kutatás rávilágított: érdemes átgondolni, hogy mennyire is hasznos a sok országban ma is elfogadott 40 órás munkahét, illetve a sok túlóra.

(IFL Science)