Az idei fagyos, kemény hidegekkel járó január – ami nem mond ellent a globális felmelegedés tényének – rég nem látott természeti jelenségeket produkált. Fagyott a Tisza, jég zajlott a Dunán, és teljes felületén befagyott a magyar tenger. Külföldön is hír volt a “Balatonátcsúszás”, tátott szájjal bámultuk a kacsaléket, és természetesen csodálatos fotók készültek.
Az első képek elkészültek, ezeknél a léggömb még “csak” néhány kilométeres magasságban járt, de a látvány így is lélegzetelállító. A sztratoszféra felső részén készült, ténylegesen űrközeli felvételek egy-két napon belül várhatók.
A jól látható “fehér csíkok” elsőre rianások, repedések, torlódások és tükörsima felületek összevisszaságának tűnik, pedig van benne rendszer: az uralkodó áramlási viszonyok, a fagyáskor jellemző szél, a medermélység, a tólengés, és még számtalan tényező együttes hatása tette ilyenné a végeredményt.
Hiába tartott ki hetekig a farkasordító hideg, a felvételeket csak most hétvégén tudták elkészíteni. Azokban a napokban, amikor a tó befagyott, orkán erejű szélvihar tombolt, a léggömböt nem lehetett útjára bocsátani. Utána viszont rögtön hó lepte a látványt, ezért kellett megvárni az olvadást.
A 24 fejű sárkány és az óriások
Egy másik történet szerint élt a Bakonyban egy hatalmas, 24 fejű sárkány, akit minden nap 24 gyönyörű lánnyal kellett megetetni. Amikor a környék legerősebb legényének, Balatonnak a mátkájára került a sor, a fiú nem eresztette szerelmét. Várt a sárkány egy darabig, majd 13 nap múlva szörnyű bömböléssel előbújt barlangjából a lányt követelte.
Dühében a földet kaparta, a hatalmas mélyedésből forrás tört fel, és kialakult egy tó. Balaton két kardot kötött a derekára, átevezett a frissen született tavon, és harcba szállt a fenevaddal. Mikor az utolsó fejét is levágta, maga is holtan zuhant a tóba. Kedvese is utána ugrott, a halálban találkozva fekszenek mindketten a fenéken, a tavat pedig a vitéz iránti tiszteletből nevezték Balatonnak.
Az utolsó óriás
Lehet az is, a tó egy óriás emlékét őrzi. Az utolsó óriásét. Balatonnak hívták, lányával, Haláppal együtt élt a Badacsony tágas fennsíkján. Jó viszonyt ápoltak a hegy lábánál élő emberekkel, Haláp legkedvesebb pajtása is egy emberleány volt. Ám ő hamar felcseperedett, férjhez menve örökre elhagyta Halápot. Az óriáslány annyira nekikeseredett, hogy elvitte a bánat.
Balaton síremléket épített lányának, mikor egy nagy követ talált – emlékezett rá valahonnan a régmúltból, hogy a kő sellők oltára volt. Ahogy megemelte, víz tört elő alóla, az óriás elvesztette egyensúlyát, a hatalmas szikla maga alá temette. A víz pedig csak bugyogott és bugyogott a forrásból, mígnem hatalmas tóvá nőtt, amit az utolsó óriásról az emberek Balatonnak neveztek el.
(Kiemelt kép forrása: Időkép.hu. Még több magasból készített fotó a Balatonról itt.)
