A párizsi Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) kutatóprofesszora, a Nancy Egyetem professzora január 22-én hunyt el Párizsban. Temetése január 31-én, kedden lesz a Fiumei úti sírkertben.
Ángyán János 1956-ban született Pécsett, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának vegyész szakán szerzett diplomát 1980-ban. Egyetemi hallgatóként kutatott Párizsban, majd a Chinoinba került, ahol főleg molekulamodellezéssel és kvantumkémiával foglalkozott. Társszerzőkkel együtt írta az Applied Quantum Chemistry című könyvet, mely 1985-ben jelent meg az Elsevier Kiadónál.
Torontóban, majd Párizsban volt posztdoktori ösztöndíjas, 1989-ben meghívást kapott a párizsi Pierre és Marie Curie Egyetem Elméleti Kémiai Intézetébe. Humboldt-ösztöndíjjal dolgozott 1990-től Stuttgartban és Bonnban, majd 1991-ben a Nancy Egyetemre került. Érdeklődési területe akkor a molekuláris elektrosztatikára, az oldószerhatás kvantumkémiai modellezésére, a zeolitok szimulációjára terjedt ki.
1996-ban a Nancy Egyetemen habilitált, 2000-ben a CNRS kutatóprofesszorának nevezték ki, majd egy tanévet a Bécsi Egyetem Anyagfizikai Intézetében töltött vendégprofesszorként.
Nancyban 2005-ben önálló kutatócsoportot szervezett, ahol az atomok hosszú távú kölcsönhatásáért felelős diszperziós erők természetét tanulmányozták.
A 2011/12-es tanévben a Collegium Budapest szenior ösztöndíjasa volt, majd elnyerte a Szent-Györgyi Albert-ösztöndíjat, és a Pannon Egyetem Kémiai Intézetében dolgozott. A kilencvenes évek végétől rendszeresen tartott előadásokat az ELTE Kémiai Intézetében, meghívott előadó volt számos nemzetközi konferencián, több folyóiratnak volt szerkesztőbizottsági tagja.
Csaknem 140 publikáció szerzője, valamint társszerzője, több cikke kapta meg a Highly Cited Paper minősítést. 2016-ban választották az MTA külső tagjává.
