Bakócz Tamás egyszerűm jobbágycsaládban született a Szatmár megyei Erdődben 1442-ben, édesapja kerékgyártó volt Drágffy família birtokán. A tehetséges fiú egyik bátyjának köszönheti, hogy lehetőséget kapott a felemelkedésre. A nádor támogatását élvező Bakócz Bálint elnyerte a magas jövedelemmel és nagy megbecsültséggel járó titeli prépostságot, javaiból bőven áldozott Tamás taníttatására.
Fiatalon már a csúcsra jutott
Tehetsége és testvére segítsége révén nyerte el pártfogónak Rangoni Gábor erdélyi püspököt. Útja innen Mátyás udvarába vezetett, a király is felfigyelt az ifjúra, miután a sziléziai háború során hasznos tanáccsal látta el az uralkodót. Meg kellett dolgoznia, hogy a csúcsra kerüljön. A király mellett tíz évig jelentéktelen tisztségeket látott el: jegyzőként, fogalmazóként vették igénybe szolgálatait.
Végre 1483-ban lépett elő királyi titkárrá, és ekkor indult be karrierje is. Bátyjától megkapta a titeli prépostságot, győri, majd egri püspök lett, kancellárhelyettessé és királyi tanácsossá léptették elő. Jól helyezkedett, pályája Mátyás halála után az új uralkodó mellett is folyamatosan felfelé ívelt.
Az egri püspökséget 1497-ben nyerte el, ez volt a Magyar Királyság legjobban jövedelmező egyházi állása. Bakócz viszont előre tekintett, még magasabbra, és még ebben az évben, december 20-án elcserélte a püspökséget Estei Hyppolit esztergomi érsekkel. Mindössze 55 évesen került a magyar egyház élére, és lehetőséget nyert, hogy kilépjen a nemzetközi porondra.
Építkezzünk, vagy háborúzzunk?
VI. Sándor pápa 1500-ban bíborossá nevezte ki, 10 évvel később pedig II. Gyulától megkapta a tényleges hatalommal ugyan nem járó, de méltóságban a pápa utáni legmagasabb méltóságot, konstantinápolyi pátriárka lett. Óhatatlanul bekapcsolódott az Itáliát dúló háborúkba, pártoskodásba.
Amikor a pápa 1513-ban elhunyt, Bakócz Tamás mint a legbefolyásosabb egyházi vezető, a pápai tiara nagy esélyese utazott Rómába az új egyházfő megválasztására. Tény, hogy a bíborosok szemében nem ő volt a legnépszerűbb jelölt, ám pénzt és energiát nem sajnálva kőkeményen lobbizott. Esélyét jól mutatja az is, hogy a pápaválasztás idején két másik bíborossal ő kormányozhatta a Pápai Államot és az Egyházat.
A konklávéban szavazó 25 bíborosból 18 Itáliából származott, akik maguk közül akartak egyházfőt. Ennek ellenére az első körben egyik jelölt sem szerezte meg a szükséges többséget. Utána viszont a legbefolyásosabb itáliai családokból származó bíborosok támogatásával Giovanni Medicit emelték trónra, X. Leó néven kezdte meg pontifikátusát.
Megtört a karrierje
X. Leó még abban az évben eltávolította legfőbb riválisát Rómából: teljhatalmú legátussá nevezte ki Bakócz Tamást, és megbízta egy törökellenes keresztes hadjárat szervezésével. A prímás eleget is tett feladatának, ám mint tudjuk, a keresztes sereg nem a török ellen ment, hanem a Dózsa-féle parasztfelkelés bontakozott ki belőle.
Ezzel Bakócz karrierje is megtört, népszerűtlenségét és gyengülését jelzi, hogy az 1514-es országgyűlés törvényt hozott: jobbágyi származású személy ne lehessen püspök vagy érsek. Fényűző udvara, költekezései miatt saját egyházkörzetében is egyre népszerűtlenebbé vált, II. Lajos trónra lépésével, 1516-tól Bakócz befolyása a királyi udvarban is meggyengült, majd miután 1519-ben szélütést kapott, a 77 esztendős prímás visszavonult.
Két évvel később hunyt el székvárosában, az általa építtetett Bakócz-kápolnában helyezték örök nyugalomra.
(Kiemelt kép: a Bakócz-kápolna részlete. Forrás: Fortepan/Urbán Tamás)
