Tudomány
Kepler 452/b (Array)

Föld 2.0: magyarok is segítenek a kutatásban

Horváth Balázs
Horváth Balázs

hírszerkesztő. 2015. 07. 24. 14:45


Az MTA Konkoly Thege Csillagászati Intézetének a kutatói a K2 küldetés előkészítésében részt vettek célpontválogatással és célpontjavaslatok írásával is.

A magyar csillagászati Intézet javaslatára került be például az új misszió tudományos programjába a változócsillagok százainak megfigyelése. Az akadémiai kutatók a világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel. Az egyedülálló adatsor a Naprendszer születéséről is fontos információval szolgál majd, és finomítja a jövő exobolygó-kereső küldetéseit. Az MTA csillagászainak elsőként sikerült két nagyon távoli, a Neptunuszon túl keringő égitest forgását is megmérni.

1030 exobolygót ismerünk

A Kepler 452/b az első, a Földet alig meghaladó méretű bolygó, amely a Naphoz hasonló csillag lakhatósági zónájában kering, azaz az égitest felszíni hőmérséklete folyékony víz jelenlétének kedvez. A Föld “unokatestvérével” együtt a Naprendszeren kívüli igazolt planéták (exobolygók) száma 1030-ra emelkedett – olvasható az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA honlapján.

“Az első exobolygó felfedezésének 20. évfordulóján olyan planétát és csillagot találtunk, amelyek az eddig megismertek közül a leginkább emlékeztetnek a Föld-Nap párosra” – emelte ki John Grunsfeld fizikus, űrhajós, a NASA tudományos igazgatóságának helyettes vezetője, aki szerint ez a felfedezés egy újabb lépéssel viszi közelebb az emberiséget a Föld “2.0-ás verziójának” a megtalálásához.

Az űrteleszkóp megfigyeléseit három földi telepítésű távcső méréseivel egészítették ki a NASA szakemberei, ezek a vizsgálatok kulcsfontosságúak voltak az égitest bolygóvoltának beigazolásában, lehetővé tették a csillag (Kepler452) méretének és fényességének, valamint a bolygó pályaívének pontosabb meghatározását. A bolygó 1400 fényévnyire, a Hattyú (Cygnus) csillagképben található. Átmérője 60 százalékkal nagyobb, mint a Földé, így méreténél fogva az úgynevezett szuper-Földek kategóriájába sorolható. A Kepler 452/b tömegét és kémiai összetételét eddig ugyan nem sikerült meghatározni, ám a korábbi kutatási eredmények azt valószínűtik, hogy kőzetbolygóról van szó.

385 nap egy év

Az égitest 385 nap alatt tesz egy teljes kört szülőcsillaga körül, amelytől 5 százalékkal nagyobb távolság választja el, mint a Földet a Naptól.

A csillag, a Kepler 452 a számítások szerint 6 milliárd éves, azaz 1,5 milliárd évvel idősebb, mint a Nap. Felszíni hőmérséklete megegyezik a Napéval, ám fényességében 20 százalékkal, átmérőjében 10 százalékkal múlja felül központi csillagunkat. A Kepler 452 és a Nap színképe és felszíni hőmérséklete alapján egyaránt a G2 típusú csillagok közé tartoznak.

A Discovery-program keretében épített Kepler-űrtávcsövet 2009 márciusában indították útjára, legfontosabb feladata a Földhöz hasonló bolygók keresése úgynevezett tranzit módszerrel: a műhold a csillagfény parányi elhalványulásait méri, amelyeket a napjuk körül keringő bolygók elhaladása okoz. Az űrteleszkóp fotometriai pontosságát garantáló négy lendkerék közül kettő 2013-ra meghibásodott, így új “forgatókönyvet” kellett írni. Eszerint 2014 nyarától a K2 küldetés keretében az űrteleszkóp a Naprendszer bolygóinak keringési síkjába fordítva kering, s egy-egy területet 80-90 napig figyel meg. Az eredetinél valamivel rosszabb fotometriai pontosságot az elérhető új csillagpopulációk és egyéb asztrofizikai objektumok sokasága ellensúlyozza. A Kepler-misszió keretében 4696 bolygójelöltet fedeztek fel, ezek közül 1030 esetében igazolódott a bolygóstátusz, a K2 küldetés során pedig 22 égitestről bizonyították, hogy planétákról van szó.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Oregon landscape - Crown Point overlooking the Columbia River and the Gorge
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.