A két világháború között a magyar politikát, közbeszédet alapvetően határozta meg a trianoni békediktátum. A társadalom minden rétegét átjárta a revízióra való törekvés, a szerződés igazságtalansága felett érzett fájdalom. Sokan megpróbáltak tenni ellene, mindenki a maga módján.
Amerikai magyarok gyűjtöttek
Két vadászpilóta, Endresz György és Magyar Sándor azzal, hogy – világcsúcsot beállítva – Justice for Hungary, azaz igazságot Magyarországnak feliratú repülőjükkel átszelik az Atlanti-óceánt. Mindketten az I. világháború veteránjai voltak.
A kor színvonalán ugyanis az óceán átrepüléséhez nem volt elég a csúcstechnika, komoly mérnöki teljesítmény és kiváló pilóta kellett hozzá. A vállalkozás a Kanadába kivándorolt Magyar Sándor fejében fogant meg, az anyagi fedezetet megszerzésére az Egyesült Államokban és Kanadában élő magyarok indítottak gyűjtést.
Levelezőlapot árultak egy dollárért, igen csekély sikerrel. A brit sajtómágnás, a magyar revízió lelkes támogatója jelentős összeggel járult hozzá az ügyhöz, az ő javaslatára lett a gép neve: Justice for Hungary. Merthogy az ugyancsak Amerikában élő magyar Szalay Emil bőkezű adományával az anyagi gondok 1930 nyarán megszűntek, elkezdődhettek a komolyabb előkészületek.
Justice for Hungary
Választásuk egy kétüléses, óceánrepülésre kialakított Lockheed Sirius gépre esett, amelyet a pilótának felkért Endresz György “tesztelt”. A Magyarországról kiutazó neves repülőgép-tervező, Bánhidi Antal és a Magyar Aero Szövetség szakemberei komoly átalakításokat végeztek el rajta.
Eredetileg azt tervezték, hogy Detroitból szállnak fel, és a levegőben utántöltve az üzemanyagot, egyhuzamban repülnek Budapestig. A meggypirosra festett gép, oldalán a “Justice for Hungary” felirattal végül Új-Fundland egyik legkeletibb repteréről, Harbour Grace-ről indult útnak 1931. július 15-én. Földi indukciós iránytűjük már az elején elromlott, ezért Magyar Sándor, mint navigátor távírón pontosította pozíciójukat az útjukba kerülő hajókkal.
A Justice for Hungary a levegőben (Wikipedia)
Három világrekord
Látni szinte semmit nem lehetett, végig felhős, ködös volt az idő. Ettől függetlenül minden tökéletesen ment, már Győr fölött jártak, amikor a motor akadozni kezdett, majd Bicske fölött teljesen leállt. Az már biztos volt, hogy nem érik el a mátyásföldi repülőteret, ahol többezres ünneplő tömeg várt rájuk, de még az is kérdésessé vált, túlélik-e a kalandot. A pilóta zsenialitásán múlt, hogy igen: Bicskétől nem messze, Felcsút határában, egy kukoricatáblán sérülés nélkül letette a gépet.
A magyar páros volt “már” a 15., aki átrepülte az Atlanti óceánt, mégis három világcsúcsot állítottak be. Az óceánt 13 óra 50 perc alatt szelték át, csaknem két órát verve az addigi csúcstartóra. Átlagsebességük 230 km/óra volt, amit addig ugyancsak senki nem tudott elérni, végezetül pedig a korábbi óceánrepülők közül senki sem hatolt ilyen mélyen az európai kontinens belsejébe.
Endresz György a Justice for Hungaryn (Wikipedia)
Endresz és Magyar nemzeti hőssé váltak, az egész ország őket ünnepelte. Később Magyar Sándor az Egyesült Államokba utazott, és a repülőgép-iparban helyezkedett el, Endresz György viszont a következő évben balesetben elhunyt. Az Óceánrepülők Világkongresszusára repült Rómába 1932. május 21-én, ám leszállás közben a gép a földnek csapódott, kigyulladt, Endresz és navigátora, Bittay Gyula életét vesztette.
