Tudomány

Atom vagy szél? Miért nem szélgenerátort telepítünk Paks bővítése helyett?

Hogy is lesz ez a paksi bővítés? Tuti, hogy az atom a jövő? Miért nem szélerőműveket építünk? Az ember kap részinformációkat, de a politika szívesen ködösít, amikor ilyen vitatott gigaberuházásokról esik szó. Próbáljuk meg egy kicsit eloszlatni ezt a ködöt!

A paksi atomerőmű – és vele az atomenergia – folyamatosan küzd a társadalom elfogadásáért. Aki járt már Pakson, az láthatta, mekkora erőkkel és milyen pénzekkel folyik a meggyőzés. Próbálnak meggyőzni minket arról, hogy az atomenergia biztonságos és olcsó. Nagyjából sikerül is, hiszen ha bármilyen társaságban, általános műveltségű emberekkel találkozunk, az olcsó energia mint érv azonnal előkerül. A köztudatban tehát az atomenergia mindenképpen úgy szerepel, mint olcsó energia. De tényleg olyan olcsó?

Minden lakossági ellenérzés dacára tavaly meghosszabbították 20 évvel az I. számú reaktor működési negedélyeit. És ahogy a dolgok most állnak, 2014-ben ugyanígy meghosszabbítják majd a II. számú reaktorét is. Mindezt úgy, hogy a mai napig nincs arról hiteles – legalábbis nyílt – információ, mennyibe is kerül mindez valójában.

1.jpg (atomenergia, szélenergia)

Aki érzékeny a témára és figyeli a híreket, arról is olvashatott, hogy 2020 és 2030 között Pakson újabb két blokk lépne üzembe és „ezzel járulna hozzá a nemzetgazdaság fenntartható fejlődéséhez”. Ha a szavak ismerősek – mármint a fenntartható fejlődés – az nem véletlen, hiszen a környezetvédelem és az energiaipar manapság versengve használja ezeket. Az viszont kifejezetten pofátlanság, hogy az atomerőmű és a fenntartható fejlődés egy mondaton belül megjelenhet, de mindenképpen ügyes kommunikációs fogás.

Ezzel együtt jegyezzük meg, hogy az atom és a fenntartható fejlődés ütik egymást és egy pillanatra se tegyük őket az agyunkban még csak egy polcra sem!

Az atomerőmű és az atomenergia elfogadottságát nagyban csökkentette a Csernobilban történt katasztrófa 1986-ban, majd a 2011-es fukusimai katasztrófa is. Ha azt hinnénk, hogy ilyesmi csak tőlünk messze történhet, akkor nem kell másra emlékeznünk, mint a 2003-as paksi üzemzavarra. A fukusimai események hatására egyébként több európai ország elkezdte leépíteni az atomerőműveit, mi (együtt a Visegrádi Négyek) nem. A 2003-as paksi üzemzavart folyamatosan magyarázzák azóta is, így a közvéleményt sikerült is meggyőzni arról, hogy a hiba valójában nem is volt akkora.

A Visegrádi Négyek által, 2011-ben tett közös kijelentés, miszerint kitartanak az atomenergia mellett, szintén vegyes érzelmeket szül. A fukusimai katasztrófa után a négyek tanácskozásán elhangzott, hogy a fukusimai katasztrófa valójában nem atomkatasztrófa, hanem természeti katasztrófa, melyet a földrengés okozott, majd az utána kialakult cunami (tengeri szökőár) tett tragikussá. Minderről annyit, hogy nagyon nem megnyugtató az effajta félremagyarázás és az sem nagyon érdekli az átlagembert, hogy miért van radioaktív szennyezés, ha radioaktív szennyezés van. Mondjuk mi, magyarok sokkal precízebbek vagyunk a japánoknál és az általunk használt orosz technológia is sokkal kiforrottabb, mint az elmaradott japán. Még szerencse!

Homály fedi azt is, hogy az atomerőműben keletkező hulladék tárolására milyen pénzekért kellett és kell majd kialakítani tárolókat hazánkban, és hogy az ott őrzött anyagok valójában mikorra is érik el a biztonságos szintet. Nem nagyon hangoztatja senki, hogy az eddig 68 milliárd forintos beruházás során gyakorlatilag annyi történt, hogy a kis és közepes szennyezettségű hulladékot ( védőruhák és ilyesmik) ezentúl 200 méter mélyre elássuk és ott várják majd, hogy évszázadok alatt veszélytelenre gyengüljön a sugárzás szintje.

Nos, ha a tatárjáráskor lett volna atomerőművünk és IV. Béla építtetett volna egy ilyen tárolót, akkor az abban tárolt anyagok mára már csak fele annyira sugároznának. Hogy mi lesz hazánkban 600 év múlva, azaz 2600-ban, sikerül-e addig biztonságban tartani a radioaktív hulladékot, annak megjóslására nem vállalkoznék.

2012. december 18-án tehát újabb 20 évre kapott a paksi I. számú blokk üzemeltetési engedélyt. Miről is van szó? Arról, hogy egy 500 MW teljesítményű blokkot üzemeltetnek tovább. Az 500 MW felfelé kerekített érték, de így könnyebb vele számolni. De mennyi is 500 MW? És mennyi szélerőmű kellene a kiváltásához?

4.jpg (atomenergia, szélenergia)

Magyarországon több szélerőmű is működik, a legismertebb talán a Kulcson létesített, amely 600 kW csúcsteljesítményű. Mivel a kulcsi szélerőmű nem mai gyerek már, figyelembe kell vennünk a tényt, hogy a technika közben fejlődött és olcsóbban, nagyobb teljesítményű szélerőműveket lehet telepíteni. Manapság a szakemberek 1 és 1,5 MW teljesítményre alapoznak egy-egy létesítést.

Azaz, ha a régebbi kulcsi szélerőművet vesszük példának és lefelé kerekítjük a teljesítményét mondjuk 500 kW-ra, akkor kijön, hogy 1000 darab kellene ahhoz, hogy a meghosszabbított paksi blokkot kiváltsa. Újabb erőműből pedig 3-400 darab. Nem egy beláthatatlan mennyiség.

A szélerőművekről tartott beszélgetésekben gyakran előjön az az ellenérv, hogy a szél nem fúj mindig. Ez igaz is, a földfelszínen mérve. De nem 40-60 méteres magasságokban, ahol ezek a generátorok működnek. Ezekben a magasságokban ugyanis gyakorlatilag mindig fúj a szél. (Hogy miért van, hogy néha állnak a kerekek? Ha alkalmunk lesz megfigyelni olyan telepítéseket, ahol több szélkerék is van egymás mellett, magunk is láthatjuk majd, hogy ezek közül némelyik forog, némelyik áll. Logikus tehát, hogy nem azért áll egy-egy, mert ott éppen nem fúj a szél, száz méterrel arrébb pedig igen. Az állásnak oka lehet a karbantartás, az üzemvitel. Legkevésbé a szél hiánya. A szakemberek azt mondják, hogy akkor éri meg telepíteni egy szélerőművet, ha a névleges teljesítményének a 20%-át le tudja garantáltan adni.

Bár nincs hivatalosan közölt adat arról, hogy a paksi hosszabbítás mennyibe is kerül valójában, a nem hivatalos adat szerint a meghosszabbítás költségéből 6000, azaz hatezer szélerőművet lehetne építeni. 1000 darab kiválthatná a paksi blokkot,megmaradna még 5000 szélerőmű ára – ezzel bőven meg lehetne finanszírozni azokat a gázos erőműveket és egyéb energiatároló rendszereket, amelyek a megcsapolható szélenergia mennyiségi hullámzását időben kiegyenlíthetnék.

3.jpg (atomenergia, szélenergia)

A fentiekben nem egy új atomerőmű blokk létesítéséhez szükséges költségével számoltunk, csak a régi üzemeltetésének meghosszabbításával. És ebben az összegben nincsen benne az atomhulladék kezelése (600 évig) és nincsen benne a függőség a fűtőanyagot szállító országoktól. A mérlegelésnél és a számolgatásnál érdemes azt is figyelembe venni, hogy a telepített szélerőművek nem egy területen, centralizáltan kerülnek elhelyezésre, így egy természeti katasztrófa nem teszi mindet tönkre. A szélerőművek üzemeltetése nagy területeken adhat munkát a helyi embereknek, ahogyan az energia szállításával kapcsolatos költségek is olyan mértékben csökkennek, amelyek fedezhetik a jelenleg viszonylagosan drága (de egyre olcsóbbá váló) technikai megoldásokat, amelyek a szélerőművek működéséhez szükségesek.

A szélenergia pedig tényleg zöld, tényleg megújuló és valóban fenntartható energiatermelési forma. Az államnak mindösszesen egy feladata volna: mellette dönteni és a tiszta energiát támogatni. De mi most inkább atomprogramot indítunk. Míg hazánkban egy szélerőmű telepítése 10 év alatt térül meg, addig Németországban 6-7 év alatt. Mégpedig az ottani magasabb állami támogatásnak köszönhetően, mert azok az ostoba németek valahogy nem bíznak az atomban úgy, mint mi.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Hungary's Prime Minister Victor Orban addresses a press conference at the end of a European People's Party (EPP) meeting at the European Parliament in Brussels on March 20, 2019. - The Fidesz party of firebrand Hungarian Prime Minister Viktor Orban was hit with a temporary suspension from the European People's Party. Fidesz had faced expulsion after running a controversial billboard campaign that accused European Commission head Jean-Claude Juncker and liberal US billionaire George Soros, a bete-noir of Orban, of plotting to flood Europe with migrants. (Photo by EMMANUEL DUNAND / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.