Életének 85. évében elhunyt Hernyák Gábor geológus, a rudabányai ősmajmok felfedezője, az egykori Országos Érc- és Ásványbányászati Vállalat rudabányai vasércbányájának vezető geológusa.
A Rudabányai vasércbánya meddő rétegeiben 1965-ben Hernyák Gábor, a bánya főgeológusa talált egy álkapcsot, amiről kiderült: egy addig ismeretlen, mára kipusztult ősmajomhoz tartozik. Rudinak, tudományos nevén Rudapithecus hungaricusnak nevezték el.
“Egyfolytában kotorásztam”
A hatvanas évek közepén a bánya területén tisztítottuk a felszínt, térképeket készítettem a tervezett robbantások helyéről, és “egyfolytában kotorásztam” a törmelékben, amikor megláttam az állkapocsdarabot – fogalmazott korábban lapunknak Hernyák Gábor az első leletről. A maradványt sokáig a fiókjában “spájzolta”, majd megmutatta Kretzoi Miklós geológus professzornak, aki korábban kételkedett benne, hogy Rudabányán minden “ásónyomra” csontok bukkannak elő.
A következő évben újabb állkapocs került elő, 1971-ben pedig megkezdődtek a feltáró ásatások is Rudabányán. Az évek során számtalan leletet találtak, Rudabányai Őshominoidea Lelőhely nemzetközi hírnévre tett szert. Hernyák Gábor nyugdíjazása után is gyakran látogatta a feltárás színhelyét, az ásatások állandó résztvevője, egykori kollégái szerint szimbóluma volt.
Gabi
Ahogy ő fogalmazott, azóta is mindig meglátogatta az ásatás helyszínét, ahol „elkotorászott” a kutatók között. 2000-ben is ott volt, amikor Kordos László vezetésével kanadai szakemberek, egyetemi hallgatók végezték a feltárást. Mindenkinek kijelöltek egy négyzetméternyi területet, amit átvizsgált. “Nekem nem volt kijelölt területem, láb alatt lehettem, mert a kanadai professzor rám szólt: oda ülj, ott áss! Odaültem és ástam: ütöttem, kopácsoltam” – fogalmazott lapunknak egy korábban adott interjúban a geológus.
A Rudapithecus Hungaricus élethű modellje
Fotó: MTI / Manek Attila
Amit pedig Gabi bácsi “kikopácsolt” a földből, az a Rudapithecus legépebben fennmaradt koponyája volt. A jelen lévő kutatók – tiszteletük jeléül – azonnal Gábornak nevezték el. Később előkerült a tízmillió éves állat szemfoga, amiből kiderült, hogy nőstényről van szó: így lett a neve Gáborból Gabi. Egy másik Rudabányán feltárt főemlős már “hivatalosan is” az egykori főgeológusról kapta a nevét: Anapithecus hernyaki.
A közös ős
Később megtalálták Gabi alsó állkapcsát, medencecsontját és combcsontját, így ő lett a Rudapithecus hungaricus legépebben fennmaradt képviselője. A majom tízmillió éve élt és ő a „hiányzó láncszem”: az ember és a ma élő afrikai emberszabású majmok közös őse. A faj képviselőit több európai helyszínen is megtalálták már, de a rudabányai a legrégibb és leggazdagabb lelőhely. Itt nemcsak a csontok kerültek elő, hanem teljes gazdagságában feltérképezhető az állat környezete is.
A mocsaras terület szélén élő Rudapithecus hungaricus négy lábon „járó”, a fákon mozgó emberszabású majom volt, semmi köze az emberhez. A Rudabányán talált Gabi 25-28 kilogrammos, 120 centiméteres hölgy, puha gyümölcsökkel táplálkozott. Farka nem volt, agytérfogata 300-330 köbcentiméter, ami egy kisebb méretű nőstény csimpánzénak felel meg.
