Több ezer méterrel a felszín alatt a tengerfenéken óriási nyomás alatt örök sötétség és csaknem fagypont körüli hideg uralkodik. A „táj” mégsem olyan kihalt, mint amilyennek elsőnek gondolnánk. A földből helyenként előtörő geotermikus energia elegendő hővel és táplálékkal látja el az élőlényeket, amelyek egész kis rendszert alkotva népesítik be a hőforrásokat.
A tojás már főne
Mint pompeji féreg, amelynek szomszédságában 400 Celsius-fokos víz lövell ki a vulkáni kürtőkön keresztül. A földi élet lehetőségeinek határát kutató tudósok régóta kíváncsiak arra, milyen lehet az emésztő forróság mellett élő lények belső hőmérséklete. Magyarán mi az a felső hőhatár, ahol az élet még létezhet. Állatorvosi lóként logikusan adta magát a rózsaszín kis férg, ám a képlet ennél bonyolultabb.
Öt-hat kilométerrel a felszín alatt az emberek nem dolgozhatnak, a lent élő állatot pedig azonnal megölte a nyomáscsökkenés, ahogy a felszínre hozták. Az eddigi mérések alapján a pompeii féreg komfortzónája 60 Celsius-fok környékén lehet, az elpusztult egyedeken végzett vizsgálatok viszont azt mutatták, hogy ezen a hőmérsékleten már a féreg is félpuhára főne. A rejtély megoldásához tehát csakis a tengeri lény közvetlen vizsgálata vihetett közelebb.
Forrás: Wikipédia
A nedves pokol
A francia Pierre és Marie Curie Egyetem munkatársai átvágták a gordiuszi csomót: a férget egy speciális kamrába zárva húzták a felszínre, ami megtartotta a mélyben uralkodó nyomást. Továbbra is nyomás alatt tartott akváriumokban a férgeket egy hajó fedélzetén hőteszteknek vetették alá. Első körben 30-42 fok közé vitték a víz hőmérsékletét, majd 50-55 fokkal próbálkoztak. A 42 fokos vízben az állatok még meglehetősen jól elvoltak, 50 fok fölött azonban természetellenes viselkedést produkáltak és 10 percen belül mind elpusztultak.
Ötven fok feletti hőmérsékletet tehát nem voltak képesek tartósan elviselni, de ez önmagában még nem jelenti azt, hogy rövid ideig nem tolerálnának ennél melegebb, akár 60 fokos vizet is. Olyan ez, mint amikor az ember pár másodpercig a forró víz alá tudja tartani az ujját, de megmártózni benne már végzetes lehet – magyarázta Bruce Shillito tengerbiológus, a kutatás vezetője.
Más szakemberek is hasonlóan nyilatkoztak. Az állat eredeti környezetében lehetnek még ismeretlen tényezők, amik segíthetik a túlélést az extrém körülmények között. Ezen túl a bánásmód és a felszínre vezető út során előállt kémiai változások is befolyásolhatták az állatok hőtűrését. Akárhogy is van, a tengeri féreg otthona minden más élőlény számára maga a nedves pokol.
