James Gallagher, a BBC egészségügyi rovatának szerkesztője riportjában leírtja, hogy a szervhiány égető problémájára megoldást jelenthetne, ha az állati szerveket emberekbe beültethetővé tennék.
Elvileg már számos alternatív technológia rendelkezésre áll a nem működő emberi szervek pótlására, a mechanikus műszervektől egészen a szinte csodával határos módon őssejtekkel újranövesztett darabokig. De hiába hemzsegnek az orvosi szakfolyóiratok a hihetetlen szervpótlásokról szóló beszámolóktól, ha csak az Egyesült Királyságban évente 8000 ember kerül várólistára szervátültetés miatt.
Nagyon kevés a szervdonor a világ minden pontján. Ez a szám akkor csökkenhetne jelentősen, ha az orvostudomány elkezdene állatokban gondolkodni.
Xenotranszplantáció, így nevezik az állatokból származó sejtek, szövetek, szervek sebészeti úton való emberi testbe helyezését.
Xenotranszplantációs eljárásként a legsikeresebb kísérletként eddig a sertéssejtek szívbillentyűkké alakítását tartják számon, de a műtétek eddig általában balul sültek el. A szervkilökődés kockázata túl magas volt.
Dr. David Cooper a Pittsburgh-i Egészségügyi Központ kutatója a The Lancet orvosi folyóiratban közölt tanulmánya szerint mégis van remény a szervkilökődés elkerülésére.
Ha genetikailag módosítják – tehát mutánssá teszik – a disznókat úgy, hogy ne termeljenek egy bizonyos fehérjét, a galaktoszil-transzferázt, akkor az emberi immunrendszer nem támadja meg a sertésekből származó anyagokat.
A mutáns sertések tenyésztésével pár éven belül klinikai közelségbe kerülhet a xenotranszplantáció.
A brit kutatók biztatónak találják a sertések szervdonorként való alkalmazását.
Az állati szervátültetésekkel nem csak a szervkereskedelem szűnne meg, de egészséges sejtek átültetésével olyan betegségekre is gyógymódot találhatnának, mint az 1-es típusú cukorbetegség vagy a Parkinson-kór.
