2011 elején a Planetary Science Decadal Survey azt a javaslatot tette a NASA-nak, hogy vegyen fontolóra egy Uránuszra tervezett űrmissziót. – olvasható a Hirado.hu oldalán.
Az Uránusz-küldetést Mark Hofstadter a NASA Sugármeghajtású Laboratóriumának kutatója szerint is el kellene indítani, mivel az égitestről még nagyon keveset tudunk. Kihívást jelentene a kutatók számára a bolygó egyedülálló forgásával és belső struktúrájával.
Az Uránusz légköre nagyrészt hidrogénből, héliumból és metánból áll. Belsejében az anyagok más bolygótól eltérően komplex módon összekeveredhettek össze. Szokatlan 90°-os tengelyhajlását – ami miatt úgy tűnik, mintha a bolygó felfordult volna – a mai napig nem tudták pontosan megmagyarázni.
Utojára 1986-ban járt a bolygónál ember alkotta eszköz, a Voyager-2 szonda. A visszaküldött képek egy kék golyót mutattak be, melyek majdnem unalmasnak tűntek a Jupiter és a Szaturnusz gazdag felhőzöttsége mellett.
A tervek szerint egy keringő egységet küldenének az Uránuszra, mely feltérképezné a bolygó gravitációs mezejét és összetételét.
Az ESA – Európai Űrügynökség – korábban tervezett egy szondát az Uránuszra irányítani. Az akciót Uranus Pathfinder névre keresztelték. A költségek hatalmasak lettek volna, emiatt a missziót elvetették.