Tudomány

Ciro, a világ legtökéletesebb dinója

Kiválóan megőrződött belső szerveinek köszönhetően azt is lehet tudni, hogy mit evett halála előtt.

A kora kréta időszakból származó fosszília még 1980-ban került elő a Benevento közeli Pietrarojában, a helyi szeméttelepen, tüzetesebb vizsgálatot azonban csak az utóbbi öt évben végeztek rajta.

Az eredményeket összefoglaló háromszáz oldalas jelentést most hozták nyilvánosságra a milánói Museo Naturale természettudományi múzeum paleontológusai.

A száztizenhárommillió éves dinoszauruszlelet sok szempontból egyedülálló. Ez a világ egyetlen dinoszaurusza, amelynek fennmaradtak fosszílizálódott belső szervei, s a valaha előkerült legteljesebb őshüllőcsontvázak egyike.

Eddig ismeretlen faj képviselőjéről van szó, ráadásul egy igen ritka, újszülött egyedről. Ez az első dinoszaurusz, amely Itáliában került elő, azt bizonyítva, hogy az Appennin-félszigetet nem borította víz a dinoszauruszok korában.

“Ciro a világ legtökéletesebb dinoszaurusza” – nyilatkozták az olasz paleontológusok a sajtónak a Scipionyx samniticus egyedéről, amelyet hazájában egyszerűen Cirónak kereszteltek el.

A kutatócsoportot vezető Cristiano dal Sasso a La Stampa torinói napilapnak elmondta, hogy Ciróból soha nem lett volna óriás, legfeljebb két és fél méter magasra nőtt volna. Születése után néhány nappal vesztette életét, valószínűleg vízbe fulladt.

Nemcsak teljes csontváza, hanem belső szervei és lágy szövetei is tökéletes állapotban maradtak fenn. Kivehető a légcső egy szakasza a porcos vázzal egyetemben, fennmaradt a vállövi izmok egy része, de a legmeglepőbb a dinoszaurusz bélrendszere – a széles, ám rövid és szabálytalan “cső”, amely kitölti a hasüreget.

A belső szervek textúrája és színe olyan, mint egy “frissen” felboncolt állaté. A dinoszaurusz megkövesedett gyomortartalma és széklete is túlélte a kora kréta kortól eltelt száztízmillió évet.

Ciro magától még nem volt képes élelemre vadászni, a bébidinoszauruszt szülei táplálták: erre utalnak a gyomrában kimutatható gyíklábak és halpikkelyek.

“Ciro a paleontológusoknak ugyanakkora jelentőséggel bír, mint az egyiptomi hieroglifák megfejtésében kulcsot adó rosette-i kő. Eddig csak megkövesedett csontokkal volt dolgunk, ez viszont az első  hús-vér dinoszaurusz” – hangoztatták Ciro kutatói.

MIÉRT PONT CIRO?

A Ciró a leggyakoribb férfinevek egyike a dél-itáliai Campania tartományban.

Latin elnevezését egyrészt a coelosaurusok családját osztályozó Scipione Breislak (1748-1826) olasz természettudósról, valamint Scipio Africanus római hadvezérről, másrészt a területet az ókorban lakó samnisokról kapta.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik