Tudomány

Süket, süket! – Babitsot perbe fogják (1917)

Pest, március 1. – A Fortissimo című verse miatt, istenkáromlásért vonják felelősségre Babits Mihályt. A Nyugat példányait elkobozzák.

A 20. század egyik legnagyobb magyar költőjének talán legvitatottabb verse az 1917-ben megírt Fortissimo, amiért az év március 1-jén perbe fogják istenkáromlásért. Szerinte „a világgal nem törődő Istent csak az egyre fokozódó hangerővel lehet elérni”.

Meg kell magyaráznia a verset: “nem Isten fordult el az embertől, hanem az ember lépett ki az isteni és teremtett világ termékeny csöndjéből, és ennek tragikuma és következménye a háború és a zűrzavar.”

A fortissimo jelentése (zenei műszó): legerősebben, legnagyobb hangerővel. „Alszik vagy halott éppen” – mutat rá Istenre. Tanító célzata éppúgy van a versnek (amely egy közösségi ének), mint himnikus jellege.

Babits Mihály: Fortissimo (részletek)

Haragszik és dul-fúl az Isten
vagy csak talán alszik az égben,
aluszik vagy halott is épen – ki költi őt föl, emberek?

(…)

Mért van, ha nincs? Mért nincs, ha van?
Tagadjuk őt, talán fölébred!
Cibáljuk őt, verjük a szókkal!
mint aki gazda horkol égő
házban – a süket Istenét!
Süket! Süket!

A vers 58 soros. Az első 30 egyfajta felhívás, a 44. sorig Istenhez intézett fenyegetés, az azt követő rész pedig egy önkínzó feloldás. Az első részben az anyákat szólítja meg, hogy közös sírással hívják fel a figyelmet a veszélyre, a másodikban viszont a férfiak közösségével azonosul: „Tagadjuk őt, talán felébred” – utal ismét Istenre. „Miért van, ha nincs – miért nincs, ha van?” – kérdezi.

A vers utolsó része egy önfeloldás, ahol a költő azt mondja, a tudatlanságba vetett hit és a kívülállás jelentheti a megoldást ahhoz, hogy ne őrüljünk bele a világ borzalmaiba.

Babits Mihály: Esti kérdés (BABITS HANGJÁT HALLJUK!):

Babits Mihály görög-latin szakos tanár, kortársai által is megbecsült irodalmi vezér, igazi bölcsész volt. Először a nagyváradi A Holnap köreivel kerül kapcsolatba, Ignotus fel is fedezi, így a Nyugathoz kerül. A korszakalkotó irodalmi folyóiratnak később ő lesz a főszerkesztője.

1911-ben került Újpestre tanárnak, és ezzel a szellemi elit közelébe került. Lefordítja Dante Isteni színjátékát. Sokáig, az I. világháború kitöréséig nem foglalkozik politikával. Azután pacifista verseket ír. Felfüggesztik, de a polgári forradalom után egyetemi tanár lesz.

A Lírikus epilógja (Kézdy György előadásában):

Az azt követő változások miatt mégis megfosztják állásától, azután csak az irodalomból él, nem csoda, hogy meggyűlöli a politikát, a közéletet. 1921-ben veszi feleségül Török Sophie-t (Tanner Ilonát).

Jobbról és balról is támadták, mert középen maradt. Elefántcsonttorony-elméletében úgy véli, egy költőnek felülről kell szemlélnie az eseményeket, és ha baj van, jeleznie a veszélyt.

Tagja lesz a Kisfaludy Társaságnak, a Baumgartner-díj bírálóbizottságának egyik vezetője. Esszéket, regényeket ír, majd élete utolsó nagy művét, a Jónás könyvét. 58 éves korában, gégerákban hal meg.

AJÁNLOTT LINKEK:

Babits Mihály életpályája (enciklopedia.fazekas.hu)
A Fortissimo elemzése (kotelezokroviden.extra.hu)
Hegedűs Géza írása Babitsról (literatura.hu)
A versről (ego.nolblog.hu)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.