A 20. század egyik legnagyobb magyar költőjének talán legvitatottabb verse az 1917-ben megírt Fortissimo, amiért az év március 1-jén perbe fogják istenkáromlásért. Szerinte „a világgal nem törődő Istent csak az egyre fokozódó hangerővel lehet elérni”.
Meg kell magyaráznia a verset: “nem Isten fordult el az embertől, hanem az ember lépett ki az isteni és teremtett világ termékeny csöndjéből, és ennek tragikuma és következménye a háború és a zűrzavar.”
A fortissimo jelentése (zenei műszó): legerősebben, legnagyobb hangerővel. „Alszik vagy halott éppen” – mutat rá Istenre. Tanító célzata éppúgy van a versnek (amely egy közösségi ének), mint himnikus jellege.
Haragszik és dul-fúl az Isten
vagy csak talán alszik az égben,
aluszik vagy halott is épen – ki költi őt föl, emberek?
(…)
Mért van, ha nincs? Mért nincs, ha van?
Tagadjuk őt, talán fölébred!
Cibáljuk őt, verjük a szókkal!
mint aki gazda horkol égő
házban – a süket Istenét!
Süket! Süket!
A vers 58 soros. Az első 30 egyfajta felhívás, a 44. sorig Istenhez intézett fenyegetés, az azt követő rész pedig egy önkínzó feloldás. Az első részben az anyákat szólítja meg, hogy közös sírással hívják fel a figyelmet a veszélyre, a másodikban viszont a férfiak közösségével azonosul: „Tagadjuk őt, talán felébred” – utal ismét Istenre. „Miért van, ha nincs – miért nincs, ha van?” – kérdezi.
A vers utolsó része egy önfeloldás, ahol a költő azt mondja, a tudatlanságba vetett hit és a kívülállás jelentheti a megoldást ahhoz, hogy ne őrüljünk bele a világ borzalmaiba.
Babits Mihály: Esti kérdés (BABITS HANGJÁT HALLJUK!):
Babits Mihály görög-latin szakos tanár, kortársai által is megbecsült irodalmi vezér, igazi bölcsész volt. Először a nagyváradi A Holnap köreivel kerül kapcsolatba, Ignotus fel is fedezi, így a Nyugathoz kerül. A korszakalkotó irodalmi folyóiratnak később ő lesz a főszerkesztője.
1911-ben került Újpestre tanárnak, és ezzel a szellemi elit közelébe került. Lefordítja Dante Isteni színjátékát. Sokáig, az I. világháború kitöréséig nem foglalkozik politikával. Azután pacifista verseket ír. Felfüggesztik, de a polgári forradalom után egyetemi tanár lesz.
A Lírikus epilógja (Kézdy György előadásában):
Az azt követő változások miatt mégis megfosztják állásától, azután csak az irodalomból él, nem csoda, hogy meggyűlöli a politikát, a közéletet. 1921-ben veszi feleségül Török Sophie-t (Tanner Ilonát).
Jobbról és balról is támadták, mert középen maradt. Elefántcsonttorony-elméletében úgy véli, egy költőnek felülről kell szemlélnie az eseményeket, és ha baj van, jeleznie a veszélyt.
Tagja lesz a Kisfaludy Társaságnak, a Baumgartner-díj bírálóbizottságának egyik vezetője. Esszéket, regényeket ír, majd élete utolsó nagy művét, a Jónás könyvét. 58 éves korában, gégerákban hal meg.
AJÁNLOTT LINKEK:
Babits Mihály életpályája (enciklopedia.fazekas.hu)
A Fortissimo elemzése (kotelezokroviden.extra.hu)
Hegedűs Géza írása Babitsról (literatura.hu)
A versről (ego.nolblog.hu)
