Tudomány

Elkezdik építeni az Eiffel-tornyot (1887)

Párizs, január 26. – Ezen a napon kezdik Európa legnevesebb építészeti látványosságának építését.

Évente 3 millióan látogatnak el az 1889-es (igen, a francia forradalom 100 éves évfordulója) párizsi világkiállításra épített toronyhoz. A 324 méteres építmény sokáig a világ legmagasabb létesítménye volt. Három emelete látogatható, az első 57, a második 115, a harmadik 276 méter magasságban található.

A franciák Grande Dame-nak is nevezik (A nagy hölgy), és eleinte nagyon sokan ellenezték a nagy vashalmaz megépítését, miután az erre kiírt pályázatot Gustave Eiffel elnyerte. Mára meg már számtalan másolata áll a világon Las Vegastól keresztül, Cincinattin át Hongkongig. (Érdemes megjegyezni, hogy a tervekkel először Barcelona polgármesterét kereste meg az építész, ő azonban egy kissé irreálisnak és költségesnek találta azt.)

A 120 éves „születésnap” alkalmából – képriport:

Az alapokat 1887. január 26-án kezdték el építeni: 50 mérnök 5300 rajza alapján 100 munkás készítette el a 18 000 darab elemet. Több mint 5 hónapig, 132 munkás (kézzel!) ásta ki a lábanként 125 négyzetméteres területet. Havonta 12 méterrel emelkedett a magassága.

A lábak egyike sincs 15 méternél mélyebben a földben. Soha nem használtak addig az Eiffel-toronyéhoz hasonló lifteket. Érdekesség, hogy az építkezés közben több megoldást és módszert találtak fel, fejlesztettek ki, amelyek az építész szakma előnyére váltak később. Az összköltség 8 és fél millió arany frank volt. Rekord idő alatt (azért nem olyan gyorsan, mint ezen a videón), 26 hónap alatt elkészült a torony, Eiffel a Becsületrend tagja lett.

A tornyot hétévente újrafestik, amelynek során 60 tonna festéket használnak el.
A XIX. század második felében az építészetben egyre nagyobb fordulat állt be, és ennek ékes példája a torony. A mutatós épületek már inkább a szemnek készültek, semmint praktikus megfontolásból.

Az Eiffel-torony története (francia nyelven):

A film megtekinthető 10 részben a youtube videómegosztó portálon.

Gustave Eiffel nemcsak Franciaországban alkotott maradandót, annak ellenére, hogy a legnevesebb építészeti iskolába nem is vették fel. Sőt, egy ideig lőporgyárban, majd a vasúttársaságnál dolgozott. Épp ismerte fel az acél, mint alapanyag jelentőségét. Munkái közül több is a vasszerkezetre épül. Ő tervezte meg 1867-ben a New York-i Szabadság-szobor vas vázát, a budapesti Nyugati-pályaudvart és nagyobb hidakat, viaduktokat is tervezett (például Szeged számára a Tisza-hidat).

Az Eiffel-torony az 1889-es világkiállítás után (május elején fogadott először látogatókat) vesztett szerepéből, már fenték a fogukat az ócskavas-kereskedők, de végül kihasználták a hasznosságát is: 1921-ben innen sugározták az első rádióadást, étterem nyílt, majd tudományos labor, sőt, egy ideig a Le Figaro szerkesztősége is itt működött. 1964-ben vált műemlékké a torony.

Az Eiffel-torony fontosabb adatai:

Magassága: 312 méter (antennával 324 méter)
Súlya: 10 100 tonna (ebből a vas 7300 tonna)
Reflektorok száma: 336 darab
Izzók száma: 20 ezer darab
Lépcsők száma: 1665 darab a tetejéig
Szegecsek száma: 2 és fél millió darab
Személyzete: 280 fő

AJÁNLOTT LINKEK:

A torony hivatalos weboldala (tour-eiffel.fr)
Az Eiffel-torony története (wikipedia.org)
360 fokos panorámakép (worldtour.com)
A torony keletkezéséről (aimeblog.blogter.hu)
A torony adatai (parizsilatnivalok.hu)
Az Eiffel-torony története és Eiffel élete (municio.hu)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.