Újra kell értelmezni a cári család kivégzését. Számos vonatkozó feltételezés ellenére semmilyen bizonyíték nem került elő Lenin kivégzésre adott parancsára, és kizárt a szintén sokszor felvetett rituális gyilkosság lehetősége is.
Vlagyimir Szolovjov, a nyomozati bizottságnak az üggyel foglalkozó nyomozója nyilatkozott így az Izvesztyija orosz napilapnak.
A cári család 1918. júliusi meggyilkolása kérdésében tavaly felújították a bűnvádi eljárást, és idén január 14-én zárták le, s Szolovjov szerint a perújításra kizárólag jogi formaságok miatt került sor.
Tény, hogy a Kreml bíróság elé akarta állítani II. Miklós cárt. Éppen ezért Vaszilij Jakovlev különleges biztost bízta meg – s katonai kísérettel is ellátta -, hogy az uralkodó családját Jekatyerinburgba juttassa.
Jakovlevnek papírja volt Lenin és Szverdlov aláírásával, hogy bárkit lelőhet, aki akadályozná küldetése teljesítésében.
A helyi, urali hatóságok azonban másként döntöttek. Előbb meg akarták semmisíteni a családot, s vele Jakovlev egész kíséretét.
Amikor ez nem sikerült, az uralkodót szállító vonatot akarták megtámadni. Jakovlev ezt tudta, s nem egyszer beszélt közvetlen vonalon Szverdlovval, de az sem tudta megbékíteni az uraliakat – mondta Szolovjov az orosz lapnak.
A nyomozó hozzátette: minderre számos tárgyi bizonyíték van. Egyebek között megvan az urali területi szovjet elnöke, Bjeloborodov és Lenin között folytatott több telefonbeszélgetés leírt szövege, s ezekből kiderül, hogy Bjeloborodov erős nyomást gyakorolt Leninre, aki Szverdlov és Jakovlev álláspontját védte.
Más urali tisztségviselők is felvetették a cár agyonlövésének kérdését Moszkvában, s a gyilkosság egyik résztvevőjének memoárjaiban áll egy mondat, amely szerint az urali katonai komisszárnak Szverdlov búcsúzóul azt mondta: “Mondd meg az elvtársaidnak, hogy a központ nem hagyja jóvá a kivégzést”. Lenin ezután javasolta a cári család Moszkvába szállítását, és alighanem ez pecsételte meg a sorsukat.
Tény, hogy az uraliak táviratban kérték Moszkva hozzájárulását a kivégzéshez, de az orosz nyomozó szerint arra nem utal semmi, hogy Lenin, vagy Szverdlov ezt kézhez kapta volna a gyilkosság előtt. Leninéknek szerinte annyi köze volt a gyilkossághoz, hogy utólag jóváhagyták, és az elkövetőket nem büntették meg.
BRUTÁLIS GYILKOSSÁG EGY SZIBÉRIAI HÁZBAN
1918. július 16-áról július 17-ére virradóra a bolsevikok által házi őrizetben tartott II. Nyikolaj cárt és feleségét, Alekszandra Fjodorovna cárnét, valamint öt gyermeküket, Olgát, Tatyjanát, Mariját, Anasztasziját és Alekszejt az őrök Jakov Mihajlovics Jurovszkij vezetésével agyonlőtték a jekatyerinburgi Ipatyev-házban.
A büntetőeljárást, s vele a nyomozást akkor kezdték meg, amikor 1991-ben Jekatyerinburg mellett megtalálták a cár, valamint felesége, Alekszandra Fjodorovna, lányaik, Olga, Tatyjana és Anasztaszija, továbbá orvosuk, Jevgenyij Botkin, szobalányuk, Anna Gyemidova, lakájuk, Alojzij Trupp és szakácsuk, Ivan Haritonov földi maradványait.
Az eljárást felújították, mivel 2007 júliusában rátaláltak az utolsó két gyermek, Alekszej és Marija földi maradványaira is. Azóta számos genetikai vizsgálat bebizonyította, hogy valóban a cári család gyermekeinek maradványairól van szó. A csontokat azonban a mai napig a nyomozó szervek őrzik tárgyi bizonyítékként.
