Tudomány

Megelőzték Kleopátrát

24.hu
24.hu

2010. 12. 09. 09:30

Nem Kleopátra volt a Ptolemaiosz-dinasztia első női fáraója.
Korábban a témában:

Nem Kleopátra lehetett a Ptolemaiosz-dinasztia első női fáraója, a híres királynőt két évszázaddal megelőzhette Egyiptom trónján egyik felmenője, II. Arszinoé – állítják svéd kutatók, akik az előd unikális koronáját tanulmányozták.

II Arszinoé Kr.e. 360-270 között korának kiemelkedő személyisége volt. Csatákban harcolt, szerepelt az ókori Olimpián, ahol háromszor győzött a kocsiversenyen, életében istenítették és kultusza halála után még 200 évvel is fennmaradt.

A királynő Nagy Sándor egyik tábornokának, a dinasztiaalapító I. Ptolemaiosz (Kr.e. 366-283) lánya volt, kinek életét udvari cselszövések és gyilkosságok árnyékolták be.

Tizenhat éves korában I. Ptolemaiosz 60 éves tábornokának, a trákiai Lüszimakhosz felesége lett, görögországi évei során nagy gazdagságra és tiszteletre téve szert.

Amikor 18 évvel később megözvegyült, féltestvéréhez, Ptolemaiosz Keraunoszhoz ment nőül. A házasságnak akkor szakadt vége, amikor a férje Arszinoé három fia közül kettőt meggyilkoltatott. Arszinoé visszatért Egyiptomba, ahol a nyolc évvel fiatalabb öccséhez, II. Ptolemaioszhoz ment feleségül. Az azóta elveszett koronáját a királynő számára készítették.

A FÁRAÓI KORONA TITKA

A Göteborgi Egyetem kutatói Maria Nilssonnal az élen 158 olyan, II. Arszinoét ábrázoló domborművet elemeztek, amelyek nemcsak a királynő életében, hanem jóval a halála után készültek: a reliefek Traianus római császár uralkodásáig – Kr.u. 98-117 – tartó 400 éves periódust ölelik fel.

A tudósok górcső alá vették a korona összes elemét és a hieroglifikus feliratokat is, ennek alapján állítják, hogy jelentősen különbözik a “szokványos” egyiptomi koronáktól.

A fáraók esetében Felső-Egyiptom fehér színű, ezüstlemezekből készült zárt, süvegszerű korona jelképezte, Alsó-Egyiptomot vörös, nyílt korona, a legfontosabb hatalmi jelkép pedig a két országrész koronájának egyesítésével létrehozott kettős korona, amelyet ünnepi alkalmakkor viseltek, a csatába készülve pedig a kék színű bőrsisakot, avagy hadikoronát viselték a fejükre.

Ezzel szemben II. Arszinoé koronája négy elemet ötvözött. A vörös korona Alsó-Egyiptomot jelképezte, a kosszarvak az óegyiptomi főistent, Ámont, a tehénszarvak, Hathort, a szépség, termékenység, anyaság istennőjét szimbolizálta, akit tehénalakban imádtak. A negyedik elem a Nap korongja volt, amely a férfi és a női eredet közti harmóniát volt hivatott megteremteni.

Maria Nilsson szerint ezek a jelképek arról tanúskodnak, hogy a koronát egy élő királynő számára készítették, aki egyszerre volt a legfőbb papnő, istennő és Alsó-Egyiptom uralkodónője.

“Ez azt jelenti, hogy fáraó volt, Egyiptom társuralkodója, aki Alsó-Egyiptom királynője volt, míg férje és öccse, II. Ptolemaiosz Felső-Egyiptom királya” – hangsúlyozta Maria Nilsson, aki szerint II. Arszinoé ugyanolyan szerepet töltött be, mint a sokkal híresebb Hatsepszut, vagy VII. Kleopátra.

AJÁNLOTT LINKEK:

Nem Kleopátra volt Egyiptom első női fáraója – angolul (Discovery News)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Bengaluru, 2018. április 18.
Gyertyás virrasztáson vesz részt egy nő egy csoportos nemi erőszak és gyilkosság áldozatául esett nyolcéves indiai lány emlékére Bengaluruban (korábban Bangalor) 2018. áprlilis 17-én. A nomád törzsben élő lány 2018 januárjában halt erőszakos halált az észak-indiai Dzsammu állam Kathua körzetében. (MTI/EPA/Dzsagadis Nv)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.