Tudomány

Trójai kisbolygó a Tejút előtt

24.hu
24.hu

2010. 08. 24. 09:15

A Neptunusz eddigi hat Trójai kisbolygóját mind a Tejút mögött találták, most a Tejút előtt is felfedeztek egyet.
Korábban a témában:

A Tejútban látszó porfelhők eltakarják a mögöttük látszó csillagokat, lehetővé téve halvány kisbolygók megfigyelését. A Neptunusz eddigi hat trójai kisbolygóját mind az L4 – Lagrange 4 – pont körül találták, ám most egy ügyes ötlettel a Tejút előtt látszó L5 – Lagrange 5 – pontban is felfedeztek egyet.

LAGRANGE PONTOK

Joseph Louis Lagrange olasz-francia matematikus 1772-ben publikálta írását, miszerint két nagy tömegű égitest közös gravitációs terében létezik öt olyan pont, ahol egy harmadik, kisebb tömegű égitest hosszú ideig stabil helyzetben maradhat.

Nagy nehézségek árán, több sikertelen próbálkozás után 2009. június 22-én sikerült megtalálni a csillagok tengere előtt vonuló halvány kisbolygót. Ezzel megerősítést nyert, hogy valóban a Neptunusz trójai kisbolygójáról van szó.

Átlagos fényvisszaverő képességet feltételezve az égitest átmérője 100 km körül lehet, és a számítások szerint nagyjából 150 hasonló méretű kisbolygó lehet az L5 – Lagrange 5 – pont környékén.

Mindez arra utal, hogy a Neptunusz trójai kisbolygóinak száma és össztömege is felülmúlja a főövi kisbolygók számát.

TRÓJAI KISBOLYGÓK

Klasszikus értelemben Trójai kisbolygóknak nevezzük azokat az égitesteket, amelyek a Nap-Jupiter rendszer L4-es és L5-ös Lagrange-pontjának környékén mozognak. Összefoglaló nevüket úgy kapták, hogy az elsõként felfedezett képviselõjüket Achilles névre keresztelték, késõbb pedig a csoport további tagjait is a trójai csata hõseirõl nevezték el. Azonban 2004-től a Neptunusz pályáján is felfedeztek Trójai kisbolygókat.

AZ ÚJ FELFEDEZÉS:

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Puidoux, 2018. szeptember 25.
Saszla szőlőt szüretelnek a lavaux-i szőlőültetvényeken a nyugat-svájci Puidoux-ban 2018. szeptember 20-án. A Genfi-tó északi partja mentén 898 hektáron elterülő, lavaux-i teraszos művelésű szőlőskertek 2007-ben kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének jegyzékére. Az itt termő legismertebb szőlőfajta a saszla. A borvidéket a „három nap” régiójának is hívják, mivel a szőlőtermesztéshez szükséges napfény és meleg három helyről érkezik, az égből, a tó felszínéről és a teraszokat tartó kőfalakból. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.