A magyar forint kalandos utat járt be az elmúlt időszakban, az emellé párosuló infláció pedig elkerülhetetlenné tette, hogy az emberek jobban megnézzék, mire költenek a hétköznapokban. Ha magunk elé képzeljük a háztartásunk költségtábláját, hajlamosak vagyunk a bérleti díjjal, a rezsivel, valamint a közlekedésünkkel kapcsolatos költségeket előre venni a számításban, azonban nem elhanyagolható tényező a szórakozás sem, amire egyre többet költünk az elmúlt években. Ennek oka, hogy az internet fejlődésével jelentősen megnőtt a digitális szolgáltatások piaca, ami nyilvánvalóan magával rántotta a keresletet is.
Filmrajongóként ide tartozom én is, ám az utóbbi időben megfigyeltem, hogy sokszor ki sem tudom használni a platformok adta lehetőségeket – annyi előfizetésben vagyok már benne, legyen szó egyéni vagy családi tervről. Míg pár évvel ezelőtt csupán néhány oldal eléréséért kellett a zsebünkbe nyúlni, ez ma már szinte alapvetés, és sokan még a közösségi médiaalkalmazások eléréséért is hajlandók kipengetni néhány ezer forintot havonta. Na de nézzük meg, mennyit is költünk el havonta internetes tartalmakra.
Streamingszolgáltatók
Kezdjük a sort a filmes tartalomszolgáltatókkal. Magyarországon szinte már az összes nagy, nyugati cég jelen van, így a Netflix mellett a Disney+-ra, az HBO Maxra, a Prime Videóra, a SkyShowtime-ra, az Apple TV+-ra is elő tudunk fizetni. Mivel napjaink popkultúrájához is hozzátartoznak az itt futó sorozatok, rengeteg fiatal, de idős felhasználó is érdeklődik a tartalmak iránt. Hazánkban például már A JustWatch adatai szerint az idei év első negyedévében messze a Netflixnek volt a legtöbb előfizetője, kedvező ajánlata miatt pedig a Prime Video szerepelt a második helyen. A harmadik helyért az HBO Max és a Disney+ versenyez, és csak jóval lemaradva érkezik az Apple TV+.
Nekem személy szerint a hat nagy szolgáltató közül öthöz van hozzáférésem, az Apple TV+ az egyetlen, amit nem használok.
- A Netflix Prémium csomagjáért havi 4490 forintot pengetek ki, aminél a szolgáltatóhoz több folyik be, ugyanis a háztartások közötti megosztás megszűnése miatt már a családtagjaim is havi ezer forintot kénytelenek külön fizetni.
- Az HBO Maxra még a kezdeti promóció keretében regisztráltam, ez havi 1890 forintba kerül, ám ma már ennél 500 forinttal magasabb az alapár.
- Végül pedig ott van a SkyShowtime, amire szintén akciósan, 999 forintért iratkoztam fel – ennek ma már a dupláját kéne fizetnem.
- A Disney+ tartalmait promóciós úton, a Prime Video kínálatát pedig baráti szívesség révén tudom követni.
Mindez havonta közel 7500 forintomba kerül, de a végösszeg jóval tízezer felett is lehetne, ha mindenért a teljes összeget perkálnám ki. Ráadásul hamarosan a havi kétezer forintos RTL+-on is el kell gondolkodnom, ugyanis focirajongóként a jövő évtől már nem fogom tudni követni a nemzetközi kupameccseket az MTVA szolgáltatásán keresztül. És persze ott van még a rengeteg ajánlat, amin el lehet gondolkodni, mint az Apple TV+ havi 2790 forintért, a Direct One Smart Now csomagja havi 3090 forintért vagy a magyar filmektől hemzsegő Cinego havi 1790-ért, illetve a Filmio 1190-ért.
A sornak azonban nincs vége, ez a lista ugyanis még csak a filmes és sorozatos platformok előfizetési árait tartalmazza. Emellett ott vannak a zenei platformok is, például a Spotify, amelynek családi csomagjáért havi 3290 egységet fizetek, persze rokonok közt szétosztva. Ez persze nem tűnik soknak, hiszen, ha az összeget szétosztom azon 6 személy között, akikkel egy csomagban vagyok, az jön ki, hogy alig 550 forintot költök erre havonta – míg pár évvel ezelőtt egyetlen külföldi előadó lemezének megvásárlása is minimum 5000 forintba fájt.
Játékok és egyéb netes tartalmak
Mint rengeteg magyar, én is sokáig ódzkodtam attól, hogy a YouTube-ra is pénzt áldozzak. A platform ugyanis úgy vált az életem fontos részévé, hogy több mint egy évtizeden át egyetlen garast sem adtam érte. Idővel azonban beláttam, hogy kicsit zavaró, ha a szórakoztató videókat politikai propaganda és konzumidiotizmusra nevelő reklámok törik meg, így végül bevállaltam ezt a költséget is a lelki nyugalmam megőrzése érdekében. Itt is a családi csomag tűnt a legjobb ajánlatnak, és mivel a környezetem is gyakran használja ezt a platformot, összekalapoztuk a havonta fejenként egy sörnyi összeget.
Az viszont jelentősen hozzáadhat a költségekhez, ha felelős állampolgárként támogatni is akarunk egy-egy hazai vagy külföldi platformot. A Pateronon keresztüli adományozás összege nagyon eltérő: van akit már pár száz forinttal is lehet segíteni, de az is könnyen lehet, hogy több ezer forintos a belépési küszöb. A YouTube mellett persze feltűnt a Twitch is az elmúlt években, ahol akár csak 1800 forinttal, de 9000 forinttal is hozzá lehet járulni egy-egy tartalomgyártó munkájához. Ezekért rendszerint exkluzív tartalmakat, videókat kapunk.
Végül pedig ott vannak a videójátékokhoz kötődő kiadások is. Bár sokan a PlayStation platformját preferálják, én magam Xbox-felhasználó vagyok, amiben döntő szerepe van a Game Pass-szolgáltatásnak. Ezen belül három változatot kínál a Microsoft: a PC-kre elérhető csomag havi 3000 forintért, a konzolos pedig 3190 forintért érhető el. Az online játéklehetőség, a megosztási lehetőség és az EA-tartalmakhoz való hozzáférés miatt azonban személy szerint a 4790 forintos Ultimate csomag mellett tettem le a voksom. A Game Pass kínálata több száz játékot tartalmaz, amiket az előfizetés fejében bármikor elérhetek, ráadásul ezek közt olyan játékok is akadnak, amik frissen 20–30 ezer forintba kerülnének.
Bár ebben személyes tapasztalatom nincs, az ismerősi körömben többen is jelezték, hogy még az eddigi elemek mellett is rengeteg kiadása lehet az embereknek, attól függően, mi az érdeklődési körük. Ha például fejleszteni akarjuk bizonyos képességeinket, ott van a videómegosztókon szétpromózott Skillshare, ami havonta nagyjából 1000 forintba kerül – attól függően, mire használjuk. Ha sok adatot küldözgetünk, érdemes lehet megfontolni a Google felhőalapú tárhelyszolgáltatását is, melynek ára 690 forinttól 3590 forintig terjedhet.
Tartalomgyártóknak az Adobe Photoshop és az Office 365 előfizetés is – ehhez felhőalapú tárhely is jár – hasznos lehet, ezek együttes ára 6–7000 forintot jelent csomagtól függően. Végül pedig jöjjön, ami néhány éve még teljesen elképzelhetetlennek tűnt volna: a Twitter extra funkcióiért már most is hajlandók néhányan kipengetni itthon a havi közel 3 ezer forintot, de a Facebook és az Instagram is belengett, hogy Európában hamarosan megjelenhet a fizetős, reklámoktól mentes előfizetés.
Mennyi az annyi?
Az új szolgáltatások megjelenése tehát sokaknál költségnövekedést eredményezett, lévén én magam is szívesebben költök el most már havi pár száz forintot ahelyett, hogy reklámokat nézzek. Ugyanakkor idehaza is sokan vannak, akik a streamingcsomagok árát a tévészolgáltatás lemondásával gazdálkodják ki. Ez az én esetemben havi minimum 6000 forint mínuszt jelent, amiből így az évek során jobb sávszélességű netet és több streaming-előfizetést is ki tudtam gazdálkodni. Emellett a mozijegyekre fordított összeg is csökkent az esetemben:
Ha minden szolgáltatás költségét összeadom, havi nagyjából 17 ezer forint tűnik el a számlámról – persze a megosztások révén ebből csordogál is vissza –, amihez még hozzájön az internetes előfizetés is: így végül 25 ezer forintra jön ki a digitális rezsim havi szinten. Ez persze nem tekinthető átlagnak, ugyanis nem mindenkit kötnek le úgy a filmes streamingtartalmak, mint engem. Az összeg viszont akár magasabb is lehet, ha az ember mindenre egyénileg, nem pedig családilag fizet elő.
Mindez megdöbbentően magasnak tűnhet annak fényében, hogy egy átlagos pesti lakásban élve nagyjából 20 ezer forintot fizetek a villanyért és a gázért együttesen havonta. Még a közösségi közlekedésért és a benzinért sem fizetek sokkal többet, mint a különböző streamingtartalmakért, igaz, ebben sokat segít az is, hogy csak hétvégi autós vagyok. Bárhogy is nézzük tehát, a digitális szórakozás költségei és lehetőségei jelentősen nőttek az elmúlt években, így nem árt időnként utánaszámolni, mennyit is adunk ki ezekre havonta.
