Tech

Nem az atomcsapás lett volna a hidegháború legrosszabb végkimenetele

celafon / Getty Images
celafon / Getty Images

A modern történelemben talán még sosem volt olyan feszült a geopolitikai helyzet, mint a hidegháború idején. A szovjet és az amerikai csapatok mozgósítása miatt sokan gondolhatták, hogy kitör a harmadik világháború, és az atomcsapás sem volt elképzelhetetlen, lévén a két legnagyobb atomhatalom feszült egymásnak. Egy ilyen helyzetben szinte kódolva vannak a rossz döntések, ezt bizonyítja egy nemrégiben nyilvánosságra került amerikai haditerv is – írja az IFLScience.

Daniel Ellsberg a The Doomsday Machine: Confessions of a Nuclear War Planner című könyvében azt írta, az amerikai légierő egy szokatlan védelmi stratégiát vizsgált: egy esetleges atomtámadás esetén megállították volna néhány pillanatra a Föld forgását. 

A RAND Corporation stratégiai elemzője szerint a javaslatot kezdeményező tiszt azt képzelte, hogy ha a ballisztikus rakétákra figyelmeztető jelzőrendszer a Szovjetunióból az Északi-sark felé tartó rakétákat észlelne, beindították volna az Atlas-hajtóműveket, hogy pillanatnyilag megállítsák a Föld forgását.

Mint a szakértő írja, ekkor a szovjet rakéták a tehetetlenségi pályájukon megkerülték vagy átrepülték volna a célpontokat. Ezek egyébként minden bizonnyal az Észak- és Dél-Dakotában, Wyomingban, Montanában és Missouriban lévő rakétamezők lettek volna. Amint a fenyegetés elhárult volna, az amerikai csapatok szárazföldi hadereje azonnal ellentámadásba kezdett volna a szovjet városok és komolyabb katonai célpontok ellen. Ellsberg szerint ez a fajta védekezés még komolyabb károkkal is járhatott volna, mint az atomcsapás, ugyanis a földi légkör tömegének 500-szorosára lett volna szükség hajtóművek formájában.

A stratégia elemző szerint ezen hajtóművek égésterméke biztosan felperzselte volna a Földet.

Azonban nem ez lett volna az egyetlen probléma. Ha ugyanis megállt volna a Föld, a víz, a sziklák és minden más 1610 kilométer/órás sebességgel repült volna kelet felé, felszakítva a felszínt, további föld- és kődarabokat küldve a légkörbe és az űrbe. Ezeket a szilánkokat viszont visszahúzná a Föld gravitációja, majd bombázni kezdené vele a felszínt. James Zimbelman, a washingtoni Smithsonian Nemzeti Légi- és Űrmúzeum nyugalmazott geológusa úgy fogalmazott, a földkéreg olvadt kőtengerré cseppfolyósodna.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik