Nicolas TUCAT / AFP
Tech

Kulcsdarabja érkezett meg a világ első fúziós erőművének

Megérkezett a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER gigantikus mágnesének első része a franciaországi Saint-Paul-lez-Durance-ban lévő Cadarache központba – írja az MTI. A Central Solenoid (középső szolenoid) nevű mágnes összeállítása fontos lépés az ITER számára. A nemzetközi programban 35 ország, köztük Magyarország is részt vesz, a projekt célja a hidrogénfúzió révén történő kontrollált energiatermelés.

A kaliforniai General Atomics által megalkotott 66 tonnás mágnesrész a tengeren át érkezett az Egyesült Államokból, majd a marseille-i kikötőből közutakon szállították a helyszínre. A mágnes további öt része legkésőbb 2024-re egyesül Bernard Bigot, az ITER Szervezetének igazgatója szerint. Amikor összeállítják, a Central Solenoid közel ezer tonnát fog nyomni és 18 méter magas lesz.

„Ez lesz a világ legnagyobb erejű mágnese, mivel belsejében 13 tesla mágneses térrel rendelkezik majd, amely a Föld mágneses mezejének 300 000-szerese” – fejtette ki Thierry Schild, a Solenoid technológiai menedzsere.

Kapcsolódó
Lehozzuk a Földre a csillagok forróságát
A Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor építkezésén jártunk, és ott sétáltunk, ahol a több száz millió fokos plazma cikázik majd.

Az ITER jelenleg az egyik legnagyobb nemzetközi mágneses-fúziós kutatás-fejlesztési projekt a világon. Magyarországról az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) tartozó Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának és Fúziós Technológia Laboratóriumának a szakemberei vesznek részt benne. A magyar mérnökök tervezték meg az ITER teljes belső részének bekábelezését oly módon, hogy azok 20 évig karbantartás nélkül is működni tudjanak, emellett egyes komponenseket is teszteltek Budapesten. Az EK szakemberei jelenleg is dolgoznak az ITER egyik fontos elemén, az egyik úgynevezett szaporítókazettán, amelynek a feladata a fúzió egyik üzemanyagának előállítása lesz az erőművön belül.

Az ITER-berendezésben a Nap közepén uralkodó hőmérsékletnél forróbbra hevített, körülbelül 150 millió Celsius-fokos hidrogéngáz ég el héliummá, miközben tízszer több energia keletkezik, mint amennyit az anyag fűtésére elhasználnak.

A becslések alapján a kísérletekkel az első plazmát (ionizált hidrogéngázt) 2025 decemberére hozzák létre, a teljes körű működést pedig 2035-re várják. A fúziós energia működő kereskedelmi energiaforrásként 2050 előtt nem fog villamos energiát termelni. A nukleáris fúzió támogatói szerint ez a jövő energiája, mivel gyakorlatilag korlátlan mennyiség állítható elő és nem környezetszennyező. A projekt eredeti költségvetése már megtriplázódott, jelenleg közel 20 milliárd euró.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.