Getty Images
Tech

Repkednek a megabitek, és ennek oka van

Aki régebb óta internetezik, néha nosztalgiázhat a régi betárcsázós, lassú netes időszakon. Ehhez képest ma már a mobilunkon fogjuk az 5G-t, és az otthonokban is őrületes sávszélességeken streameljük a sorozatokat. És ennek még nincs vége.

Hosszú ideje nagyon stabilan, dinamikusan nő az internetforgalom világszerte,  a becslések szerint éves szinten 35 százalékot növekszik – ami azt jelenti, hogy nem egészen három év alatt duplázódik. A fejlődés motorja, hogy egyre több eszköz kapcsolódik a világhálóra. Míg régen háztartásonként jellemzően egy asztali gépet használtak a célra, ma már akár 5-10, netre kapcsolódó eszköz is megtalálható otthon. Ha pedig a bolygó hétmilliárd emberét nézzük, már bőven több az eszköz, mint ahányan élünk a földön.

A növekedés másik hajtóereje a tartalmak minőségének gyors növekedése, ami leginkább a videóknál érhető tetten: az SD felbontástól eljutottunk a HD-n át a 4K-ig és 8K-ig. Az internetforgalom körülbelül 70 százalékát a videós tartalmak teszik ki, így a YouTube-videók, a Netflix és más streaming szolgáltatások. Mindebből következik, hogy igény lett a nagyobb sebességre is.

Egy HD tartalom streameléséhez körülbelül 6 megabit sávszélesség kell, a 4K-s minőséghez 20 megabit, míg a 8K akár már 80-100  Mbps sávszélesség-igénnyel is rendelkezik

– magyarázza Major Gábor, a Vodafone  Fixed Access Engineering and Delivery Unit Manager munkatársa.

A szakember szerint ugyan pontosan megmérni nehéz, mennyi adat közlekedik az interneten világszerte, de havonta körülbelül 250 exabájtot (1 exabájt=1 millió terabájt) becsülnek a szakértők.

Még nincs vége a fejlődésnek

Felmerül a kérdés, hogy a net mögött álló infrastruktúra ezzel hogyan tart lépést, a válasz viszonylag egyszerű: a technológiai fejlődésnek köszönhető.

A fix internetnél a kábelhálózatokat eredetileg tévéadások szórására fejlesztették ki, majd a kétezres évek elején merült fel az igény, hogy internetet is lehessen szolgáltatni, ami abban különbözik a tévéadástól, hogy kétirányú kommunikációra van szükség

– fejti ki Major Gábor.

Tehát nem elég csak fogni az adást, hanem az eszköznek küldenie is kell vissza információt a feladó felé. Ezen igények mentén elindult a szabványosítás, és a mérnökök megalkották a DOCSIS (DOCSIS (Data Over Cable Service Interface Specification) szabványt, ami lehetővé teszi szélessávú internet-szolgáltatás biztosítását olyan meglévő hálózatokon, melyeket korábban kizárólag kábelTV-szolgáltatás nyújtására használtak.

A DOCSIS első verziónál az elsődleges cél az volt, hogy a feladat egyáltalán kivitelezhető legyen, majd a kétezres évek közepén már az egyre nagyobb sávszélesség elérésére helyeződött a fókusz. A folyamat persze összetett, minden összetevő fontos: nem elég, hogy egy szabványt megalkotnak, abból nem lesz rögtön a gyakorlatban is alkalmazott műszaki megoldás. Utána a gyártók a szabványok alapján kifejlesztik a saját eszközeiket, hardvereiket, majd sűrűbb technológiával, egyre kisebb energiaigénnyel és hatékonyabban tudják ezeket megvalositani. A lakosságban való elterjedésig így hosszabb idő telik el, elég említeni az 5G-hálózatokat, melyek kiépítése után még 5G-képes telefont is kell vásárolni a felhasználónak, hogy élvezhesse az újgenerációs mobilnet előnyeit.

„A szolgáltatásokban jelenleg a DOCSIS szabvány 3.1-es verzióját használják, többek közt a Vodafone hálózatán is. Ez a szabvány olyan fejlett algoritmusokat definiál, melyekhez egyrészt nagy számítási kapacitás kell, de a mai technológia lehetővé teszi, hogy ezt kisebb helyen, elérhető áron tudják a gyártók előállítani. A szabvány alkalmas már akár több gigabit sávszélesség biztosítására az ügyfelek részére” – mondta a szakember.

A DOSIS 4.0 pedig nem olyan rég vált elérhetővé,  de már 10 gigabit sebességet is képes támogatni, ami a jelenlegi tízszerese – mindezt úgy, hogy a régen épül kábelhálózatoknak nagy részét továbbra is ugyanazok a kábelek alkotják, melyeket korábban lefektetettek.

Persze minden generációváltásnál szükséges valamilyen szintű beruházást eszközölni, aminek három szakasza van: először is az ügyfelek számára nem látható, a szolgáltató oldalán használt központi berendezéseknél, és az ügyfélnél is, aki például egy újabb modemet kap. A kettő közötti, úgynevezett hálózati szakaszt nem kell teljes mértékben cserélni, csak annak bizonyos részeit.

De ki használja ki a sávszélességet?

Az otthonokban is elérhető, egyre nagyobb sávszélesség kapcsán felmerülhet a kérdés a felhasználóban, hogy tényleg szükség van-e rá, ki tudja-e egyáltalán használni. A kérdést több oldalról érdemes megvizsgálni.

Egy 4K-s videó streameléséhez például 20 megabit kell, az ezer megabitet sokan már tényleg úgy gondolják, hogy nem tudnák kihasználni. Fontos azonban megemlíteni, hogy otthon az emberek jellemzően wifin keresztül neteznek, ami már magában korlátozza az elérhető sebességet, hiszen az ígért névleges sebesség mindig csak a nagyon ideális körülmények közt érhető el. Elég csak arra gondolni, hogy három méterrel odébb egy másik szobában, vagy más adottságú lakásban a sávszélesség töredékét hozzák az eszközök. Ezért fontos, hogy a modemek mindig a legújabb wifi-szabványt támogassák, mert az minél újabb, annál nagyobb sebességet tesz elérhetővé. A jelenleg elérhető wifi 5 a való életben nagyjából 600-700 megabitre képes.

Nemsokára elterjednek a piacon azon eszközök is, melyek a wifi 6-ot támogatják, ott már van rá valós esély, hogy otthon is elérhető a gigabites sebesség

– magyarázza Major Gábor.

Hogy nem tudjuk teljesen kihasználni a netünket, annak fő okai, hogy az ideális körülmények nem állnak fenn – beleszól a dologba egy vastagabb fal, a szomszéd wifije, vagy hogy elavultabb az eszközünk.

Szponzorált tartalom

A cikk a Vodafone támogatásával készült.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.