Érdemes először is azzal kezdeni az ezen fajta kérdésekről való elmélkedést, hogy mennyi idős a gyerek. A leghasznosabb segítségünk az eligazodásban a videojátékok csomagolásán és hátoldalán látható úgynevezett PEGI (Pan European Game Information) korhatárcímke, ami az Egységes Európai Játékinformációs Rendszer szerinti besorolást jelöli, és alapvető célja, hogy
Fromann Richárd szociológus, a NetCoGame Játékoslét Kutató Központ vezetője kiemelten fontosnak tartja ennek az osztályozásnak a figyelembe vételét, szerinte ezek a címkék megbízhatóan utalnak a játéktartalomra, így a szülő bátran támaszkodhat rá.
A PEGI korhatárcímkéi a 3, 7, 12, 16, 18 évekre vonatkozó korhatárok valamelyikét jelölik, de a csomagolás hátoldalán található leírószavak (erőszak, durva beszéd, félelem, kábítószerek, szexuális tartalom, megkülönböztetés, szerencsejáték és online játék másokkal) is segítenek az értelmezésben, hogy egy játék miért az adott besorolást kapta.
Igaz, ennek figyelembe vétele még nem jelent automatikusan teljes garanciát a “védelemre”, mivel ez csak akkor lehet működőképes, – tudtuk meg Fromanntól.
A TOM ÉS JERRY IS ERŐSZAKOS VOLT
Bár sokan úgy gondolják, hogy a mai játékok, filmek, rajzfilmek egyre erőszakosabbak, Fromann úgy gondolja, hogy ez nem igaz, hiszen a régi klasszikusnak számító Tom és Jerry-ben is rendszeresen püfölték egymást az állatok, és azon gondolkodtak, hogyan törjenek borsot a másik orra alá.
A fő oka ennek a vélekedésnek szerinte, hogy a mai digitális játékok sokkal naturalisztikusabbak és látványosabbak, így
A pszichológiában beszélnek az úgynevezett “fegyverhatásról”, amely szerint egy fegyver vagy fegyvernek tűnő tárgy láttán az egyénben automatikusan megnövekszik az adrenalinszint, és agresszív gondolatokat válthatnak ki. Az erőszakos filmek vagy játékok ilyen módon bár emelhetik az agresszió szintjét, de annak tettekben történő megnyilvánulása egyáltalán nem törvényszerű. Ez vonatkozik a felnőttre és gyerekre egyaránt.
A szakember hozzáteszi: tekintve, hogy a gyermekek még mintakövető fázisban vannak, így rájuk nézve nagyobb veszélyt jelenthet az erőszakos tartalom, de összességében ha a gyermek a korosztályi besorolásnak megfelelő tartalmat lát vagy ilyennel játszik, akkor nagy valószínűséggel nem kell káros hatással, vagyis agresszív vagy félelmi reakciókkal számolni.
DE TE NEM JÁTSZHATSZ A GTA V-TEL!!!
Na de mi van, ha a kissrác-kislány az egyik barátnál lát egy olyan menő programot, ami drogot, prostitúciót, vagy más hasonló elemeket használ fel történetében, és ő is szeretné magának karácsonyra? A szakember szerint ilyenkor a szülői tekintéllyel kell élni, ahogy minden más tiltott dolog esetében is:
Természetesen az a szerencsésebb verzió, ha a kisgyerek nem a tiltás miatt kerüli ezeket, hanem mert a szülő kellő tisztelettel, szeretettel és szemléletességgel próbálja neki elmagyarázni, hogy miért lehet ez számára veszélyes. Helyette ajánlhatunk, vásárolhatunk neki olyan játékot, ami minden téren csak előnyös lehet amellett, hogy szórakoztató is.
Fromann szerint ma már számtalan jó játék közül választhatunk, ami a különböző korosztályoknál eltérő hatású és motivációjú. Ő a Minecraftot emelné ki a felhozatalból, mert egyrészt nem korfüggő, másrészt számos pozitív hatással bír – különösen akkor, ha a pedagógusok is beépítik az oktatásba és a módszertanba.
NA ELÉG VOLT, KI A LEVEGŐRE!
Hogy mégis mennyi a maximális megengedett játékidő egy gyerek esetében, arra nincsen általános szabály. Más a helyzet akkor, ha szünidő van, vagy ha az évvégi dolgozat kellős közepén vagyunk. Az is fontos kérdés, hogy a játék a tanulás rovására megy-e.
Fromann szerint semmi újdonság nincsen ebben a szabadidős elfoglaltságban, hiszen a mai felnőttek gyerekkorában is ugyanúgy volt játék, csak az nem a lakásban, hanem azon kívül zajlott, és a korlátozás akkor válik szükségessé, ha a kötelezettségek kárára megy – de azt is okosan kell tudtára adni a gyereknek.
Fontos, hogy ez a korlátozás mindig konzekvens és következetes legyen, különben visszájára fordulhat a tiltás, és így inkább növekedni fog a gyerek ellenállása a szülői akarattal szemben, mintsem hogy átérezné a segítő szándékát és a mögöttes tartalmát.
– tanácsolja a szülőknek.
MIÉRT ÉRDEMES JÁTSZANI?
Ahogyan korábbi cikkünkben is írtuk, a videojátékok egészséges keretek közt és a megfelelő programokat kiválasztva számos előnyös hatással bírnak. A tudományos körökben ma már egybehangzó konszenzus, hogy a videojáték nem csak az agy teljesítményét, de annak struktúráját is átalakítja, ez pedig a valós élet bizonyos területein is kamatoztatható előnyös változásokat hoz.
A szülőnek nincs miért aggódnia, amikor a picik játszanak egy programmal: a szórakozás mellett ezzel együtt agyukat is pallérozzák, jellemzően azon játékokkal, amik absztrakt gondolkodást igényelnek egy probléma megoldásához, mondjuk a különféle puzzle, kalandjátékok esetében.
A videojátékok kognitív képességekre gyakorolt pozitív hatásait számos kutatás igazolja, például hogyan javítják valamint jó hatással vannak a figyelemre és az emlékezetre is. Ezen kívül a játékok látásjavító hatása több kutatásban is kimutatható, és a diszlexia is eredményesen kezelhető használatukkal.
A cikket a PlayIT Show szponzorálta.
