Az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) genfi vitafórumán a Microsoft elnöke és jogi igazgatója, Brad Smith is előadást tartott, aki az egyes államok által indított számítógépes támadások és a kiberhadviselés problémáját boncolgatta.
Ahogy Nikhil Seth, a UNITAR vezetője is felvezette az előadást, a Microsoft vezetőjének fő mondanivalója is az volt, hogy a techcégek, a kormányok önmagukban nem tudják megoldani a kialakult kiberharctér problémáját, a privát szektornak, és minden résztvevőnek együtt kell működnie annak érdekében, hogy biztonságosabbá váljon az összekapcsolt világunk, beleértve a felhasználókat is.
Az idei év májusában történt, WannaCry zsarolóvírus nevéhez fűződő támadás is ébresztő pofonként bizonyította, Az NSA által lopott kiberfegyverek, eszközök és sebezhetőségek tudtában sikerült számítógépeket zárolni több mint 150 ezer országban, 230 ezer áldozattal.
A brit kórházakban káosz alakult ki, több mint 6900 ember ellátását lehetetlenítette el a támadás a megbénult rendszerekkel. Nemcsak az ellátás, de a kritikus infrastruktúrák, az atomerőművek és az áramellátás is sebezhető.
A WannaCry után jött idén a Petya nevű zsarolóvírus, amivel az Ukrajna elleni eddigi legnagyobb kibertámadás bonyolították le. Minél jobban összekapcsolódik a világ, annál több támadható felület lesz, és ez végső soron az emberek életét is veszélyezteti.
A támadások 90 százaléka egy e-maillel kezdődik
A Microsoft azt vallja, hogy mivel úttörő szerepet vállaltak abban, hogy a mai technológiai világ ott tarthasson ahol, ezért kiemelt szerepük van alkalmazkodni és megoldásokat keresni az újfajta harcterület problémáira. Smith hangsúlyozta, hogy a redmondiak milliókat fektetnek be biztonsági fejlesztésekbe és adatok feldolgozásába annak érdekében, hogy időben detektálhassák és megelőzhessék a fenyegetéseket.
Ugyan a cégek ismerhetik fel a fenyegetéseket és nekik kell először reagálniuk, a megosztott felelősségben Smith szerint kiemelt szerepet kapnak a felhasználók is, hiszen és minden cégnél van egy olyan dolgozó, aki mindenre rákattint, jellemzően így jutnak be a céges rendszerekbe, majd komplett hálózatokba a kártékony kódok. Ezért kiemelt fontosságú az ő tájékoztatásuk, és a biztonságra való nevelés.
Semleges digitális Svájcra van szükség
Smith kitért a Microsoft által szorgalmazott Digitális Genfi Egyezmény kidolgozásának fontosságára is, ami az 1949-ben megszületett negyedik genfi egyezményhez hasonlóan védené a civileket hadviselés idején, csak éppen a digitális korhoz igazodva a kibertérben zajló csatákra áthelyezve.
Mint már korábban is hangoztatta, az új rendszert a világ minden államának el kellene fogadnia, hogy megóvják attól magukat, hogy
Ezzel együtt egy nemzetközi ellenőrző-egyesületre is szükség lenne, akik vizsgálnák az állami hackertámadásokat. A tech szektornak kéne vállalnia a szerepet kollektív fellépéssel, hogy a semleges digitális Svájc szerepét betöltsék.
