Tech

Több mint egymilliárd euróra büntetheti az EU a Google-t

Rekordbüntetést kaphat a keresőóriás az EU-tól, amiért a Google áruházát előnyben részesítette a találatok közt - így visszaélve piaci előnyével. A bírság akár az egymilliárd eurót is meghaladhatja. Hét éves ügy végére tehet ezzel pontot Brüsszel.
Korábban a témában:

Brüsszel a Facebook után a várakozásoknak megfelelően a Google-t fogja megbüntetni. A keresőóriásra több mint egymilliárd eurós rekordbírságot is szabhat az Európai Unió, amiért az visszaélt piaci előnyével. Ugyanis a vállalat bevételeinek 10 százalékát is kiszabhatják büntetésképp, a Google anyacége, az Alphabet esetében ez 90 milliárd dollár, azaz átszámítva 80,5 milliárd euró volt tavaly.

Az ügy az egész piaci modellt megváltoztathatja. Az ítéletet a következő hetekben jelentik be.

Milliárdokra bünteti az EU a Facebookot
Nemcsak Orbán Viktor és kormánya húzta ki a gyufát az Európai Uniónál.

Az Európai Bizottság 2010-ben kezdett nyomozni a Google-t érő vádakkal kapcsolatban, miszerint a saját termékeit előtérbe helyezi a keresőmotorján. Brüsszel végül csak a Google Shopping kapcsán tudta egyértelműen bizonyítani, hogy a cég megszegi az EU antitröszt-törvényeit – ezek próbálják akadályozni a monopolpozíciók kialakulását, és próbálják erősíteni a versenyt az adott területen.

A probléma az, hogy ha termékekre keresünk rá, a keresőmotor a Google Shopping ajánlatait kiemelt helyen mutatja a felhasználóknak.

Az, hogy a Google saját termékeit emeli ki, nem újdonság: személyekre történő kereséskor előbbre kerülnek a Google Képekből származó fotók a Flickr és más szolgáltatókkal szemben, helyszínre történő kereséskor pedig rögtön a Google Térképeket látjuk.

AKIK KISZORULTAK

Még hét éve egy európai e-commerce cég, a Foundem érvelésében rámutatott, hogy a Google Térkép 2007-es megjelenése hogyan szorította ki például a Mapquestet, azáltal, hogy a keresési eredmények közt hátrébb került a találati listán.

Nem a brit cég az egyetlen, amely azt próbálja bizonyítani, hogy a Google kiszorítja a piacról. A Yelp amerikai lokációs ajánlóoldal által szponzorált tanulmány szerint az emberek szívesebben kattintanának a Google által felkínált G+ oldalak helyett másra, ha lenne más opció, amikor helyszín szerinti keresnek például egy hotelt, üdülőt vagy fogászt.

HATÁSTALAN HÁBORÚ?

Az uniós versenyszabályok megszegéséért eddig a legnagyobb büntetést az Intelre szabták ki nyolc éve, akkor a bírság pontos összege egymilliárdhatvanmillió euró volt. A Financial Times úgy tudja, Brüsszel a Google esetében ennél nagyobb büntetést akar kiszabni.

Az EU 2000 óta vizsgálja a Microsoft, az Intel, az Apple, a Google, a Facebook és az Amazon működését. A kritikusok szerint Brüsszel háborút folytat a Szilícium-völgy ellen, a Bizottság azonban ezt kategorikusan tagadta.

Ugyanakkor az is kérdéses, hogy fel tudnak-e lépni hatékonyan akár csak a monopolhelyzetek visszaszorítására, hogy lehetőséget kapjanak a kisebb cégeknek is a bemutatkozásra, szélesebb ismertség elérésére.

2004-ben ugyanis a Bizottság a Microsoftot büntette meg, amiért visszaélve piaci helyzetével a windowsos gépekre alapértelmezetten Windows Media Playert (WMP) telepített. A 497 millió eurós bírság megfizetésén túl arra kötelezte az EU, hogy a redmondiak adjanak ki egy olyan Windowst is, amely nem a saját médialejátszót tartalmazza.

Az ítélet kínos eredményre vezetett, de nem a Microsoft szempontjából: a büntetésképp előírt verzióból alig pár tízezer példány fogyott, míg a mainstream változatból többmillió.

Felmerült az a kérdés is, hogy ha az EU még ennél is erőteljesebben beavatkozna, az nem törné-e meg a techóriások innovációs szellemét, vagy legalábbis vetné vissza a fejlesztések megjelenését Európában.

A LOBBI AZ MEGY

Ha tényleg megbünteti Brüsszel a Google-t a Shopping ajánlatainak előrehelyezése miatt, az lehetőséget adna a termék- és ajánlatokat összehasonlító oldalak, illetve a felhasználók számára, hogy benyújtsák kárigényüket a keresőóriásnak.

Pedig a Google aztán mindent megtesz, hogy az EU minél kevesebb vádat vizsgáljon, vagy legalább csökkentse a büntetést mértékét. A Transparency International adatai szerint ugyanis a Google 2014 óta 240 százalékkal többet költ az EU-n belüli lobbira: évente 4,25 millió eurót. Ahogy az elmúlt 2,5 évben 140 találkozott uniós hivatalnokokkal – többször, mint bármely más amerikai cég.

A Szilícium-völgyben az elmúlt 40 évben alapított, 24 amerikai cég szerepel a listán, ezek összesen 278 százalékkal növelték az uniós lobbi kiadásaikat 2014 óta, évente 15,3 millió eurót hagynak Brüsszelben. A leglátványosabb növekedést a Facebook (150%), az eBay (100%), és a Netflix (60%) produkálta.

MÉG KÉT VIZSGÁLAT FOLYIK

Mindezek ellenére még két vizsgálat folyik a Google ellen. Vizsgálják, hogy tisztességtelen módon tiltotta-e ki versenytársait a Google keresősávját és reklámait használó weboldalakon. Ahogy azt megnézik, hogyan választja ki a mobilszolgáltatókat, és hogyan fizet azért a Google, ha valaki az Android szoftvert vagy a Google Play áruházat használja.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.