A robotot arra tervezték, hogy a szívelégtelenségben szenvedőkön segítsen – a rendellenességgel diagnosztizáltak szívizom ereje és teljesítménye is csökken. A szívelégtelenség elég gyakori, ma hazánkban nagyjából 250-300 ezer embert érint.
Jelenleg a szakemberek úgy gondolják, az ezen betegségben szenvedők életének meghosszabbításához az egyik legjobb módszer a keringéstámogató eszközök (ventricular assist devices, VAD) telepítése. Ezeket a mechanikus pumpákat a páciensek vagy a mellkasukon kívül viselik, vagy műtéti úton a hasukba helyezik őket.
Bár az eszközök segítik a keringést, viszont közvetlen kapcsolatban állnak a vérrel, emiatt előfordul, hogy a működésük miatt vérrögök alakulnak ki, melyek adott esetben akár halált is okozhatnak. Éppen ezért a VAD-okat használó betegeknek véralvadásgátló és vérhígító készítményeket kell szednie, ez viszont jelentősen növeli a vérzékenységüket.
A robot működéséről beszámoló tanulmány szerzői szerint az eszköz nagy előnye, hogy nincs közvetlen érintkezésben a vérrel, emiatt nem okoz a korábbi VAD szerkezeteknél megfigyelt problémákat.
A robot elasztikus szilikonból készült, az anyag tökéletesen utánozza a szívizmok természetes ruganyosságát. A szerkezet pumpaként működik: a levegő befújásával a mesterséges izmok megfeszülnek, a kiengedésével pedig elernyednek. A géphez szenzorok is tartoznak, melyek az eszközt érő légnyomást mérik.
A szerkezet egy szivattyúval illetve öltésekkel csatlakozik a szívhez, a szerv és a gép közti súrlódást pedig egy speciális gél csökkenti. Az implantátumot szabályzó pumpa viszont nem a testen belül, hanem azon kívül helyezkedik el.
A fejlesztés a lágy robotika legújabb eredményeinek köszönhetően jött létre. Míg a hagyományos robotok általában igen merevek, a közelmúltban a szakemberek egyre többet dolgoznak azon, hogy a gépeket ruganyos, puha anyagokból is elkészítsék.
Disznókon már működik
Az eszköz működéséről a közelmúltban jelent meg egy tanulmány, melynek vezető szerzője Ellen T. Roche, a Harvard Egyetem biomérnöke. A publikációban a kutatók leírják, hogy a gép sikeresen állította helyre hat nőstény sertés véráramlását – az állatok szívét a kísérlet előtt megállították.
Conor Wlash, a fejlesztésen dolgozó szakember szerint az eredmények jól demonstrálják, hogy a lágy robotikai eszközök beültetése elősegítheti a szervek megfelelő működésének visszaállítását.
A csapat következő célja az, hogy rájöjjenek, miként tudnák a gépet úgy csatlakoztatni a szívhez, hogy az hosszútávú használatra is alkalmas legyen. Ehhez további állatkísérletekre lesz szükség, mivel egyelőre előfordulhatnak komplikációk.
(Via: Live Science)
